A konténer-kikötő
Ismeretes, hogy a szállítási láncban történő műveletek számának csökkentésére irányuló és az egységrakományok kialakítására vonatkozó törekvés vezetett az ötvenes években a konténerek megjelenéséhez, alkalmazásához és világméretű elterjedéséhez. Ez a folyamat Európában a 70-es években erősödött meg, és felfutása a mai napig is tart.
A kilenc nagy európai kikötő Hamburgtól Le Havre-ig összesen 15 millió TEU-t (20 lábas konténeregység) kezelt 1997-ben, ami összesen 165 millió tonnának felel meg. Ebből a forgalomból Antwerpen 20 %-kal részesedett, Rotterdam és Hamburg után a harmadik legnagyobb konténer kikötő Európában. A nem ömlesztett áruk átlagosan 60 %-a konténerben kerül szállításra, de az átlagtól való eltérések az egyes célállomások vonatkozásában jelentősek. Az Észak- és Közép-Amerika irányából és irányába történő szállítások több, mint 80 %-a konténerben történik. Az óceániai és távol-keleti forgalomra is jellemző a konténeres szállítás, míg a közel-keleti és dél-amerikai irányokra kevésbé alkalmazzák ezt a szállítási módot.
A konténeres műveletek gyors terjedése számos ehhez kapcsolódó új vállalkozás megjelenését eredményezte: konténer-raktárak, -kölcsönzők, -javító műhelyek alakultak.
Tároló területek
A kikötőbe érkező áruk nagy része nem kerül azonnal továbbításra a célállomásra, hosszabb-rövidebb ideig tárolni kell azokat, ezért nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy az antwerpeni kikötő 12 millió m2 tároló területtel rendelkezik, amelyből 4,5 millió m2 fedett. Ez a fedett tárolótér jóval nagyobb, mint ami bármelyik másik európai kikötőben rendelkezésre áll. E raktárak nagy része speciális igények kielégítését szolgálja. Vannak silók a gabonák, a cement, a műanyagok, a kvarchomok, a kávé és a bor, raktárak a dohány, cukor, vegyszerek, kaolin és erdészeti termékek tárolására. Hűtött raktárak állnak rendelkezésre a trópusi gyümölcsök, a hús, a hal, a tejtermékek, valamint speciális tartályok az olaj és zsír tárolására.
A meglévő hatalmas raktárkapacitás teszi többek között lehetővé, hogy az antwerpeni kikötő mint disztribúciós központ is jelentős szerepet játsszon. Lehetőség van arra, hogy a külföldi gyártó a kikötőben egy disztribúciós központban tárolja termékeit, és innen juttassa el az adott időben gyorsan és olcsón a vevőihez. Erre a célra igénybe vehetők a kikötőbe települt, disztribúcióra specializált, megfelelő tárolókapacitással rendelkező vállalkozások, de lehetőség van arra is, hogy a cégek saját raktárat építsenek és működtessenek. Saját disztribúciós központtal rendelkeznek a következő cégek: Decathlon, Citrovita, New Wave, Philip Morris, Pioneer, Seagram, Southern Juice Terminal.
Számos logisztikai szolgáltató vállalkozás is működik a kikötőben. Ezeknek a cégeknek nagy része teljes körű szolgáltatást nyújt, ami garantálja az import termékek hatékony disztribúcióját és a problémamentes exportot.
BRUcargo
Az 1980-as évek elején határozták el, hogy a brüsszeli repülőtéren létre kell hozni az utasforgalomtól teljesen elkülönített, a teheráru forgalomra specializált teheráru várost, amelyet BRUcargo-nak neveztek el. Az elmúlt tíz év során a brüsszeli repülőtér egy átlagos cargo repülőtérből nemzetközi központtá vált, jelenleg az európai rangsorban az ötödik helyen áll.
Miközben az utasforgalom Brüsszel európai szerepének növekedésével drámai módon emelkedett, számos globális légi teheráru szállító alakította ki európai központját a brüsszeli repülőtéren, és ezzel párhuzamosan a légi expressz-szolgáltatók nagy része is Brüsszelt választotta - a kerékagy (hub) küllő (spoke) rendszerben - kerékagy központnak.
A szabadkereskedelmi zóna státusszal rendelkező teheráru terület egyszerre kilenc B747-es áruszállító kezelését tudja elvégezni.
A BRUcargo az első olyan repülőtér Európában, ahol elérték az úgynevezett 100 perces követelményt, azaz a szállítandó áru beérkezése és a repülőgép indulása között maximum ennyi idő telik el. Célul tűzték ki ennek elérését az import esetében is. A repülőtér egyik fontos további előnye az, hogy a legnagyobb európai autópályák kereszteződési pontja kevesebb, mint egy kilométerre van a BRUcargo-tól.
A tanulmányút során lehetőségünk volt a repülőtér teljes teheráru- és információáramlási rendszerének megtekintésére.
Elmondható, hogy a tanulmányút a zsúfolt program ellenére sikeres volt, sok szakmai tapasztalatot gyűjtöttünk, terveink szerint 2001-ben is szervezünk hasonló jellegű utakat.
Logisztikai tanulmányút Belgiumba
A Logisztikai Fejlesztési Központ Belgiumba szervezett tanulmányútjának összefoglalója.