A szervezet vezetője kifejtette, Magyarországnak az uniós elvárások szerint megújuló forrásokból kell fedeznie a végenergia-felhasználása 13 százalékát 2020-ig. Ennek a feladatnak a végrehajtásához ad egyfajta útitervet a megújuló energia NCST-je, ami tavasz óta már több verziót megélt.
Balogh László szerint az NCST eddigi közigazgatási kezelése azért kezd analógiát mutatni a vörösiszap-katasztrófával, mert mindkettő komoly károkat okoz az országnak, és mindkettőben szerepet játszik a magyar közigazgatás elégtelensége, valamint a szakszerűtlenség. Az MMESZ álláspontja szerint az NCST október elejei verziója nincs összhangban sem az Új Széchenyi tervvel, sem a magyar energiastratégiával, sem pedig a közigazgatás tervezett reformjával.
Balogh László úgy látja, ennek az egyik oka az, hogy van olyan minisztérium, ahol az államtitkári, államtitkár-helyettesi szintű döntéshozók egy részének ismeretei hiányosak, és lépéseik nincsenek feltétlenül összhangban a felső vezetés szándékával. Másik ok az, hogy az NCST megalkotásából eddig kimaradtak a piac fontos szereplői és érintett szakmai szervezetei - tette hozzá.
Az MMESZ kritizálja, hogy információi szerint az NCST október elejére kialakított verziójában a jelenleg meglévő 340-ról 100 megawattra kívánják csökkenteni a biomasszával történő villamos energia termelés arányát a 2020-as célszámokban, azaz ekkora kapacitással tervez biomasszából villamos-energiát előállítani az ország addigra. A szervezet álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy az ország továbbra sem kívánja kiaknázni a mintegy 500 ezer hektárnyi, jelenleg "legfeljebb parlagfüvet termő", parlagon heverő földkapacitásait, és az ezzel járó több tízezres munkahelyteremtő lehetőséget.
A tervek szerint a biomasszát a hőpiacon kívánják a jövőben hasznosítani, de a szakemberek szerint a kiskapacitású új fűtőművek alkalmazása akkor gazdaságosabb és előnyösebb, ha villamos-energiatermelés is kapcsolódhat hozzájuk. Az is gond, hogy a biomassza hasznosítását egy még csak csírájában létező, a jövőben kiépítendő hőpiacra alapozza a terv - mondta Balogh László.
Hangsúlyozta, az uniónak leadandó NCST szövegezése azért kulcsfontosságú, mert ennek alapján kell majd a megújuló energiával történő villamosenergia-termeléshez forrásokat és jogszabályokat hozzárendelni, és ezt a későbbiekben nehéz már módosítani. Álláspontja szerint a jelenlegi jogszabályok egyoldalú érdekeket képviselnek a mintegy 2.000 milliárd forintos nagyságrendű energetikai piac felosztásában.
Szerinte az NCST lehetőség arra is, hogy módosítsa a gazdaság több szegmensét is sújtó, előnytelen energetikai jogszabályokat és ellátási szabályokat, mivel ezt az EU határozottan előírja az NCST részeként.
"Előállt az a furcsa helyzet, hogy az EU jobban védi a magyar nemzeti érdekeket a hagyományos energetikai piacon, mint az eddigi magyar közigazgatás" - közölte az MMESZ elnöke. Szerinte annak, hogy nem tudott, vagy nem kívánt eddig élni az ország megfelelően a megújuló energia lehetőségeivel, annak egyebek között az az oka, hogy új, innovatív iparágnak számít a termesztett energianövény a hő- és villamosenergia termelésben, és belföldön szakmailag kevésbé alkalmazott kiserőművi háttérrel rendelkezik. Ezt az új iparágat egyelőre teljesen elnyomják a hagyományos energia termelésben érdekelt üzleti és az általuk befolyásolt állami közigazgatás, amelyek szinte kizárólag további gázerőművek és a paksi atomerőmű bővítésében gondolkoznak.
Ez utóbbit az MMESZ nem ellenzi, csak a megfelelő arányokra hívja fel a figyelmet. "A helyzetet jól tükrözi, hogy a megújuló energia térnyerésére kitalált támogatási keret is a rossz hatékonysággal működő drága és átláthatatlanul üzemelő távhő-üzletág támogatásává silányult" -fogalmazott Balogh László.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztálya nem kívánta közölni az NCST jelenlegi verziójának célszámait. A megújuló NCST véglegesítése még folyamatban van. A 2010. szeptember 17-i szakmai egyeztetésen elhangzottaknak megfelelően a minisztérium munkatársai elvégezték a cselekvési terv pontosítását. Ennek a módosított anyagnak a közigazgatási és társadalmi egyeztetése hamarosan megkezdődik, aminek során az anyag – a beérkező észrevételek, javaslatok alapján - tovább változhat, finomodhat. Ezért az egyes megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó végleges álláspontot a társadalmi vita után lezárt cselekvési terv fogja tartalmazni. A kormány célja az, hogy november végéig lezáruljon a cselekvési terv véglegesítése és az az unió bizottsága számára kiküldhető legyen - közölte a tárca.
MTI
