A Monetáris Tanács ezzel együtt úgy látja, hogy 2003-ban a bérnövekedés üteme mérséklődik. Az állami alkalmazottak körében a költségvetési törvény már nem számol jelentős nominális béremelkedéssel. Az idénről jövőre áthúzódó hatások és a korábbi elkötelezettségek (például a köztisztviselői bérkorrekció) eredőjeként így is 17 százalék körüli éves átlagos nominális bérnövekedés várható. Azért, hogy a kitűzött inflációs célok jelentős reálgazdasági áldozat nélkül is elérhetőek legyenek, a Monetáris Tanácsa a versenyszférában ennél jóval alacsonyabb bérnövekedést lát szükségesnek, ezért támogatja a kormány és a munkaadók jövő évre vonatkozó 3-4,5 százalékos bruttó nominális béremelkedést előrevetítő javaslatát.
A belföldi kereslet bővítésének másik fontos tényezője a lakosság nettó pénzügyi megtakarításainak mérséklődése. A javuló jövedelmi kilátások, a mérséklődő kamatok és az államilag támogatott hitelek széles körű kiterjesztése a háztartások hitelállományának gyors növekedését eredményezi. A lakosság eladósodottságának növekedése természetes folyamat, ennek eredményeként az európai háztartásokra emlékeztető vagyonszerkezet alakult ki Magyarországon is. Az államilag szubvencionált hitelek kiterjesztése és a jövedelmek gyors növekedése azonban felgyorsította az eladósodást, ami szintén inflációs nyomást hoz a gazdaságba.
A költségvetési tervezet szerint az állami beruházási kiadások mérséklődnek, a vállalati szektorban pedig a kedvezőtlen európai konjunkturális helyzet és a feldolgozóipari kapacitások kihasználtsága csak lassú élénkülést valószínűsít. Idén az inflációs kockázatok növekedését részben a fiskális politika expanziója hozta. A költségvetési törvényjavaslat szerint a kormányzat a következő évben a költségvetési hiányt a Középtávú Gazdaságpolitikai Programban kitűzött szintre kívánja mérsékelni. Így az MNB szakértői szerint a tervezett kormányzati intézkedések várhatóan a GDP 1,2 százalékával mérséklik a magyarországi összkeresletet.
A tervek szerint a fiskális politika a belföldi kereslet expanzióját mérsékelve támogatja az inflációs cél teljesülését, rövid távon azonban a deficit csökkenése az infláció szempontjából kevésbé meghatározó tételeknél jelentkezik. A lakossági jövedelmeket érintő tételeknél továbbra is növekvő kiadásokra számíthatunk. Az elmúlt időszakban az ország euroövezetbe történő belépésének időpontjával kapcsolatos bizonytalanság befolyásolta az árfolyam-, valamint a hozamgörbe alakulását. Az európai uniós csatlakozást előkészítő tárgyalások előrehaladása és a Nizzai Szerződésről tartott ír népszavazás növelte az euroövezetbe történő korai belépés valószínűségét. Ezzel együtt a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az inflációs kockázatok magasak, nincs lehetőség a monetáris kondíciók lazítására.
MNB előrejelzés: 2003 decemberében 4,6 százalékos infláció
A Magyar Nemzeti Bank november 19-én publikálásra kerülő inflációs jelentése 2003 decemberére a még elfogadható 4,5 százalékos szint körüli, 4,6 százalékos inflációt jelez előre, a korábban becsült 4,3 százalékkal szemben - közölték az MNB a Monetáris Tanács ülését követően.
