3p

A Magyar Nemzeti Bank november 19-én publikálásra kerülő inflációs jelentése 2003 decemberére a még elfogadható 4,5 százalékos szint körüli, 4,6 százalékos inflációt jelez előre, a korábban becsült 4,3 százalékkal szemben - közölték az MNB a Monetáris Tanács ülését követően.

A Monetáris Tanács ezzel együtt úgy látja, hogy 2003-ban a bérnövekedés üteme mérséklődik. Az állami alkalmazottak körében a költségvetési törvény már nem számol jelentős nominális béremelkedéssel. Az idénről jövőre áthúzódó hatások és a korábbi elkötelezettségek (például a köztisztviselői bérkorrekció) eredőjeként így is 17 százalék körüli éves átlagos nominális bérnövekedés várható. Azért, hogy a kitűzött inflációs célok jelentős reálgazdasági áldozat nélkül is elérhetőek legyenek, a Monetáris Tanácsa a versenyszférában ennél jóval alacsonyabb bérnövekedést lát szükségesnek, ezért támogatja a kormány és a munkaadók jövő évre vonatkozó 3-4,5 százalékos bruttó nominális béremelkedést előrevetítő javaslatát.

A belföldi kereslet bővítésének másik fontos tényezője a lakosság nettó pénzügyi megtakarításainak mérséklődése. A javuló jövedelmi kilátások, a mérséklődő kamatok és az államilag támogatott hitelek széles körű kiterjesztése a háztartások hitelállományának gyors növekedését eredményezi. A lakosság eladósodottságának növekedése természetes folyamat, ennek eredményeként az európai háztartásokra emlékeztető vagyonszerkezet alakult ki Magyarországon is. Az államilag szubvencionált hitelek kiterjesztése és a jövedelmek gyors növekedése azonban felgyorsította az eladósodást, ami szintén inflációs nyomást hoz a gazdaságba.

A költségvetési tervezet szerint az állami beruházási kiadások mérséklődnek, a vállalati szektorban pedig a kedvezőtlen európai konjunkturális helyzet és a feldolgozóipari kapacitások kihasználtsága csak lassú élénkülést valószínűsít. Idén az inflációs kockázatok növekedését részben a fiskális politika expanziója hozta. A költségvetési törvényjavaslat szerint a kormányzat a következő évben a költségvetési hiányt a Középtávú Gazdaságpolitikai Programban kitűzött szintre kívánja mérsékelni. Így az MNB szakértői szerint a tervezett kormányzati intézkedések várhatóan a GDP 1,2 százalékával mérséklik a magyarországi összkeresletet.

A tervek szerint a fiskális politika a belföldi kereslet expanzióját mérsékelve támogatja az inflációs cél teljesülését, rövid távon azonban a deficit csökkenése az infláció szempontjából kevésbé meghatározó tételeknél jelentkezik. A lakossági jövedelmeket érintő tételeknél továbbra is növekvő kiadásokra számíthatunk. Az elmúlt időszakban az ország euroövezetbe történő belépésének időpontjával kapcsolatos bizonytalanság befolyásolta az árfolyam-, valamint a hozamgörbe alakulását. Az európai uniós csatlakozást előkészítő tárgyalások előrehaladása és a Nizzai Szerződésről tartott ír népszavazás növelte az euroövezetbe történő korai belépés valószínűségét. Ezzel együtt a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az inflációs kockázatok magasak, nincs lehetőség a monetáris kondíciók lazítására.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!