Az új tagországok között kedvező adatok jellemzik Magyarországot
Az új tagországok munkanélküliségének alakulását országonként vizsgálva látható (6. ábra), hogy a rendkívül magas átlagos rátát a lengyel munkanélküliség magas aránya és a vizsgált országok között Lengyelország meghatározó súlya befolyásolja, amit a szlovák mutató hasonlóan kedvezőtlen alakulása is támogat. A többi országban a munkanélküliség folyamatos csökkenése az ezredfordulóra esett, és többségükben - a magyar trendhez hasonlóan - 2002-re megtorpant. 2005-re a munkanélküliségi ráták a csatlakozott nyolc új európai országban - a magas lengyel és szlovák munkanélküliségtől eltekintve - egy viszonylag alacsony szinten közelítenek egymáshoz.
Természetesen az egyes országok gazdaság- és, foglalkoztatáspolitikája nagymértékben eltér, de azt semmiképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az alacsony munkanélküliség ára - a statisztikai adatok tükrében is - az alacsony aktivitási szint. A munkanélküliség alakulása, változása fontos jelzés, utalhat kedvezőtlen gazdasági folyamatokra és szerkezeti változásokra is. Következményeit, társadalmi terheit semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor, a munkanélküliség a piacgazdaság kikerülhetetlen velejárója, s még a teljes foglalkoztatás sem azt jelenti, hogy mindenki, aki kíván, találhat megfelelő állást. A magyar munkaerőpiac ettől az ideálisnak tetsző állapottól távol van, de a drámai helyzettől is.
Dr. Hárs Ágnes tudományos főmunkatárs - Kopint-Datorg zRt.
