Magyarország a régióelső

Ezzel az ország nemcsak a közép-európai, de a teljes feltörekvő mezőnyben is igen jó helyezést mondhat magáénak. A PwC szakértői szerint a transzparencia hiánya a magasabb társasági adókulcsokhoz hasonlóan tartja távol a külföldi tőkét.

Húsz feltörekvő gazdaság 1998/99-es kibocsátású szuverén kötvényein 160 milliárd dolláros kamatprémiumot jelentett a transzparencia hiánya -- becsülték a szerzők. Magyarország számára a kockázati prémiumban kifejezett hiányosságok 370 bázispontot (3,7 százalékpontot) jelentettek a viszonyítási alapként használt Egyesült Államokéhoz képest. A tőkepiacokon kialakult kamatfelárakat azonban más tényezők is befolyásolják.

Az átláthatóság gazdasági ösztönző, növelése adócsökkentéssel ér fel -- mondta a kutatást vezető Joel Kurtzman. A tanulmány pótlólagos társasági adókulcs becslésével ragadta meg a kiszámíthatóság hiányának hatását: a kínai és az orosz transzparencia alacsony foka egy 46, illetve 43 százalékos pótadónak megfelelően tartja távol a külföldi befektetőket. Magyarország 17 százalékpontos mutatóját a feltörekvők közül Chile és Mexikó 5, illetve 15 százalékponttal előzi meg.

Az úttörő kutatás a korrupció, a szerződésekkel és tulajdonjogokkal kapcsolatos törvények, a gazdaságpolitika, a számviteli szabványok és az üzleti szabályozók kiszámíthatóságát értékelte egy indexben. Magyarországon az utolsó kategória és a gazdaságpolitika -- adó-, fiskális és monetáris -- kapott jó osztályzatokat, míg a számvitel terén lenne javítanivaló. A megkérdezettek nem látták kiemelkedően korrupt államnak Magyarországot.

A tanulmány készítői a gazdasági "átláthatatlanság", "homályosság" fogalmát a tiszta, pontos, könnyen megfigyelhető és széles körben elterjedt üzleti, jogi, politikai gyakorlatok hiányaként határozzák meg. Az öt kérdéskörben kapott értékelések számtani átlagaként alakult ki az államra jellemző gazdasági "átláthatatlanság" indexe.

Az elemzés célja a transzparencia hiánya által okozott - régen felismert -- veszteségek számszerűsítése volt. Bár a kiszámíthatatlan viszonyok miatt elmaradó működőtőke-beáramlás becslése nagyon nehéz feladat, a szerzők egy pótadó hatásához hasonlították az átláthatóság hiánya által okozott veszteségeket. Ennek mértéke a viszonyítási alapként tekintett Szingapúrban 0 százalékos, de még az Egyesült Államokban is pozitív érték, 5 százalékpont. Az egykor a gazdasági "átláthatatlanság" mintaképeinek tekintett latin-amerikai gazdaságok közül a széles körű reformokat végrehajtó Chile szintén 5 százalékpontos értékelést kapott. A rendszerváltó országok körében Magyarország mögött sorakozik Litvánia (23 százalék) és Lengyelország (28) a gazdaságpolitika és az üzleti szabályozók hiányosságai, illetve Csehország (33) a számviteli anomáliák és főként a törvények kuszasága miatt. Alig maradt le Csehország mögött Románia (34), míg Oroszország értékelésében a felmérésben előforduló legmagasabb korrupciós index is éreztette hatását.

A kalkulált adókulcsok mellett a tanulmány kockázati prémiumként is kiszámolta a transzparencia hiányának árát. Néhány esetben azonban ezek a mérőszámok eltérnek a tőkepiacokon egy-egy állam vonatkozásában kialakult kamatfeláraktól. Ezt részben az magyarázza, hogy ezek az országok már csak keményvalutában képesek hitelt felvenni, ahol a felárak kisebbek, vagy a belső piacon a kormány mesterségesen tartja alacsonyan a kamatlábakat.

A szerzők telefonon vagy személyesen államonként általában 20 pénzügyi igazgatót, három részvényelemzőt, öt bankárt -- és a PwC öt alkalmazottját -- kérdeztek meg a témáról az elemzésbe vont 35 országban. A kivételt Kína jelentette, ahol a válaszadók a PwC dolgozói közül kerültek ki. Az államokat a világ feltörekvő régióiból válogatták össze, ezekhez csatlakozott viszonyítási alapként az Egyesült Államok és néhány más fejlett ipari ország. A tanácsadó cég még az idén szeptemberig 70-re szeretné növelni a felmérésbe vont országok számát, jövőre pedig egy 100-as listát kíván közzétenni.