A folyó fizetési mérleg hiánya a MNB szerint az év első kilenc hónapjában 313 millió euró volt, ami alig harmada a tavalyinak. Az év elejétől augusztus végéig az egyenlegjavulást túlnyomó részben a szolgáltatások bevételi többletének emelkedése váltotta ki. Szeptemberben ez a helyzet megváltozott, és az árudeviza-forgalomban jelentkező passzívumcsökkenés vált a folyó fizetési mérleg javulásának meghatározó tényezőjévé.
Az államháztartás hiánya - a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint - az év első tíz hónapjában 277,5 milliárd forint volt, 99 milliárddal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekmény túlnyomó része, 88 milliárd forint a központi költségvetésben jelentkezett. A társadalombiztosítási alapok tíz havi hiánya 19 milliárd forinttal haladta meg a tavalyit.
A fogyasztói árak októberben 0,3 százalékkal haladták meg a szeptemberit, míg egy hónappal korábban növekedési ütemük 0,5 százalékos volt. A vizsgált időszak utolsó hónapjában az árak az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban, valamint a fogyasztásban is kevésbé haladták meg az egy évvel korábbit, mint tavaly. Az ütem mérséklődésében fontos szerepet játszott a forint sávszélesítésével összefüggő erősödése és a betakarított jelentős mennyiségű gabona következtében kialakult túlkínálat. Ezek az árak ugyanakkor még alig tükrözik a kőolaj világpiaci árának az utóbbi időben bekövetkezett zuhanását.
Az idei év harmadik negyedévében a 15-74 éves népesség 53,6 százaléka volt gazdaságilag aktív. A foglalkoztatottak száma 3,9 milliót tett ki, a munkanélkülieké 230 ezret. A foglalkoztatottak száma egy év alatt nem változott lényegesen, a munkanélkülieké 12 százalékkal mérséklődött.
Magyarországon is érezhető a világgazdasági lassulás
A kedvezőtlen külső gazdasági hatások az utóbbi hónapokban Magyarországon is felerősödtek, a legérzékenyebben reagáló ipari termelés növekedési üteme fokozatosan csökkent, a harmadik negyedévben pedig megállt - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében.