Magyarországon jelentősek a tartalékok

A kaliforniaihoz hasonló válsághelyzet bárhol kialakulhat, ahol az árampiacot teljes egészében felszabadítják, és az állam kivonul az ágazatból -- állítják a Világgazdaság által megkérdezett szakértők. Egyes brüsszeli törekvések előrevetítik annak a lehetőségét, hogy 5-10 éven belül az európai villamosenergia-rendszerben is hasonló gondok adódjanak. Magyarországon azonban egyelőre közel 40 százalékos tartalék van a rendszerben, ezért kizárt, hogy a fogyasztást bármi okból is korlátozni kellene.

Több százezer lakás, iroda és üzlethelyiség, valamint az informatika fellegvára, a Szilícium-völgy jelentős része maradt áram nélkül Kalifornia északi részén szerdán és csütörtökön, miután az illetékes hatóságok részleges áramszünetet rendeltek el, nehogy összeomoljon a hálózat. Az állam kormányzója szerdán szükségállapotot vezetett be annak az energiaválságnak a megoldására, amely miatt az elmúlt hetekben már milliókat sújtottak a rendszeressé vált áramkimaradások.

Magyarországon jelenleg csak akkor kerülhetne sor korlátozásra, ha a teljes európai villamosenergia-rendszerben üzemzavar lépne fel -- válaszolta lapunknak Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. vezérigazgatója. Hozzátette, 5-10 éves távlatban azonban ennek veszélye nem kizárt, ha az unióban a mellett döntenek, hogy az állam teljesen vonuljon ki az árampiacról.

A napokban Loyola de Palacio, az EU energiaügyi biztosa bejelentette, az Európai Bizottság februári ülésén javasolni fogja, hogy a tagországok 2005-ig teljes egészében nyissák meg áram- és gázpiacukat a verseny számára. Eredetileg 2003 és 2008 között a tagállamoknak a piacok egyharmadát kellene megnyitniuk, s a közösségen belüli átlagot az új tagoknak is teljesíteniük kell. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az energetikai biztos javaslatát Brüsszelben elfogadják, s Magyarország 2005 táján csatlakozik az unióhoz, a magyarországi áram- és gázpiacot is teljes mértékben fel kell szabadítani.

Lehet liberalizálni, de nem lehet arra kényszeríteni a piaci szereplőket, hogy ne legyenek hosszú távú szerződések, az állami ellenőrzésnek, szabályozásnak és adott esetben a beavatkozás lehetőségének is meg kell maradni a rendszer biztonságos működése érdekében -- vélik a Világgazdaság által megkérdezett ágazati szakemberek.

A teljes verseny hatására, mint Kalifornia példája is bizonyítja, folyamatosan leépülnek a tartalék kapacitások. Az amerikai államban tíz évvel ezelőtt kezdődött a piac felszabadítása, s azóta 7-ről 1,5 százalékra csökkentek a tartalékok.

Vinkovits András, a Gazdasági Minisztérium (GM) energetikai főosztályának vezetője emlékeztetett rá, Kaliforniában a liberalizációt megelőző tíz évben nem épült új erőmű, a hálózat is meglehetősen leromlott állapotban volt, és ezzel együtt a Szilícium-völgy gazdaságának rohamos fejlődése miatt rendkívüli mértékben nőtt az energiaigény. A piacnyitás csak erősítette e tendenciát.

Ezzel szemben Magyarországon az UCTE (a nyugat-európai villamosenergia-rendszer) által előírt 25 százalékos tartalékon felül további 13-14 százaléknyi tartalék kapacitás van még, s a hazai hálózaton sokkal egyenletesebb a terhelés. Mindezek mellett -- tette hozzá a GM energetikai főosztályvezetője -- az új árampiaci szabályozás szerint a Mavir Rt.-nek kétévente hálózati és termelési tervet kell készíteni. Mindehhez Vinkovits András hozzátette, hogy számos jel arra utal, külföldi befektetők készek Magyarországon, tisztán piaci alapon erőművet építeni, vagyis a GM-ben nem tartanak kapacitáshiánytól.

Az árampiaci kínálat csökkenése törvényszerűen áremelkedéshez vezet, ami már a nyugat-európai piacon is érezhető. Ezért többen úgy vélik, hogy amikor Magyarország csatlakozik az uniohoz, már közel sem lesznek olyan mélységben a villamosenergia-árak, mint a múlt év elején, a liberalizációs hullám kezdetén, vagyis többeket csalódás érhet, ha drasztikus árzuhanásra számítanak a magyar árampiac felszabadításától.


Az E.On Hungária Rt. kezdettől bírálta az energiahivatal eljárását -- jelentette ki Konrad Kreuzer, a társaság elnöke, a gazdasági tárca azon döntésére reagálva, amellyel megsemmisítette a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) négy magyarországi áramszolgáltatóval szemben, a szolgáltatás állítólagos romlása miatt kiszabott büntetését, s új eljárásra utasította a hatóságot. Konrad Kreuzer emlékeztet, hogy az E.On Hungária leányvállalatai, a Titász és az Édász az utóbbi öt évben 93,1 milliárd forintot fordítottak beruházásra, s az elmúlt évben 44 százalékkal növelték fejlesztési keretüket. A január 1-jei villamosenergia-árak zömében éppen a fejlesztési forrásokat veszélyeztetik -- közölték a napokban az áramszolgáltatók, de a villamosenergia-ipari dolgozók béremeléséről sem tudnak addig tárgyalni, amíg a MEH-hel nem jutnak megállapodásra az új árszabályozási rendszer módosítását illetően, amiért érthetően elégedetlenek az ágazati szakszervezetek is. A MEH főigazgatója viszont úgy látja, a januártól életbe lépett maximált hatósági árak megfelelő nyereséget biztosítanak az áramszolgáltatóknak.