3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Úgy tűnik, hogy egyre kisebb mértékben járul hozzá a pozitív munkaerőpiaci adatokhoz a közfoglalkoztatás húzóereje.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2014 áprilisában 2,844 millióan álltak alkalmazásban a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél, ami 5,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi állapotnál, sőt márciushoz képest is hasonló mértékű a bővülés.

Mivel ebben a számban az áprilisra közölt 211 800 közmunkás is benne van, érdemesebb a tőlük megtisztított számokra is vetni egy pillantást, és rögtön kiderül, hogy egyre kisebb hatást gyakorolnak a statisztikára. Nélkülük 2,632 millióan dolgoztak ugyanis áprilisban, ami 3,1 százalékkal több az egy évvel ezelőtti szintnél. Az alábbi grafikonon pedig az is jól látszik, hogy a teljes létszámban bekövetkezett éves bázisú növekedés (zöld oszlop) az elmúlt hónapokban ugyan veszített a lendületéből, ellenben a közmunkásoktól megtisztított adatnál (bordó oszlop) viszont hónapról hónapra fokozódik az ütem. Így a kettő közötti különbség erodálódik, ami azért örömteli, mert az elsődleges munkaerőpiac talpraállására utal.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, már májusra vonatkozó adataiból kiindulva arra lehet számítani, hogy kevesebben dolgoztak a közfoglalkoztatás keretein belül. Áprilishoz képest ugyanis hirtelen 100 ezer fővel ugrott meg az álláskeresők száma, mindez pedig azzal lehet összefüggésben, hogy a téli közfoglalkoztatás április végével befejeződött, a hagyományos programok pedig még nem futottak fel. Ez minden bizonnyal a májusi KSH-statisztikára is hatással lesz. 

Fokozhatja az adatok láttán érzett optimizmust a versenyszféra helyzete. Itt ugyanis áprilisban 1,863 millióan álltak alkalmazásban, ami 3,1 százalékos éves növekedést és egyben fokozódó létszám-gyarapodást is jelent. Az egy évvel korábbi állapotnál ugyanis már több mint 58 ezerrel magasabb a 2014 áprilisi szám. Ez a javulás mellesleg már tavaly októberben elkezdődött, vagyis a versenyszféra egyre nagyobb keresletet képes támasztani.

Sokat dobott a defláció a bér értékén

Ami a béreket illeti, áprilisban is tovább nőttek a bruttó és a nettó keresetek is egyaránt. Országos átlagban 4,1 százalékkal vihettek haza több pénzt a dolgozók, 157 ezer forintot, míg a versenyszférában 4,4 százalékos növekedéssel 169,5 ezerre emelkedett ez az összeg, sőt a közszférában is történt egy 5,7 százalékos nettó növekedés 134,9 ezres keresetet eredményezve.

Mivel áprilisra már 0,1 százalékos deflációt közölt a statisztikai hivatal a fogyasztói árindexre, a fentebb említett számoknál egy fokkal magasabb (a deflációval megegyező mértékű) reál szintű növekedés következett be.

Ha ágazatok szerint nézzük meg a kereseteket, akkor a legnagyobb havi szintű növekedés a közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-biztosítás területén következett be; itt 13 százalékkal vittek haza többet áprilisban a dolgozók (közel 179 ezer forintot), mint egy hónappal korábban.

Ezzel szemben a legnagyobb mértékben az információ és kommunikáció ágazatában estek vissza a nettó keresetek: 5 százalékkal 312,6 ezer forintra. Az látható, hogy itt eleve jóval az átlag feletti - annak majdnem kétszerese - az átlagfizetés. Ennél többet egyedül a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozók kaptak kézhez áprilisban.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!