Már most féltik állásukat a postások

A postabezárások előkészítik a liberalizációt? Táblázat a Magyar Posta bevételeiről!

A szakszervezet szerint az új szolgáltatóknál terjed az úgynevezett "kétes foglalkoztatás" is, azaz például egyre több a részmunkaidőben dolgozó postás. Németországban a részmunkaidősök aránya az új szolgáltatóknál eléri a hatvan százalékot, és elterjedtek a határozott időre szóló szerződések is.

Ami a béreket illeti, Németországban a kezdő kézbesítőké az új szolgáltatóknál 40-50 százalékkal alacsonyabb, mint a Deutsche Post hasonló alkalmazottainak fizetése, érvel a szakszervezet.

Bezárt hivatalok

Postás szakmai berkekben egyébként már a liberalizáció előszelének tartották a tavalyi és az idei postabezárásokat is. (Összesen 103 postát csuktak be.) Elsősorban olyan hivatalok húzták le a rolót, ahol a forgalom csupán a harmada-fele volt a megmaradók átlagos forgalmának.

Miután még nem világos, hogy a monopolhelyzetben lévő posták miből fogják kigazdálkodni az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel járó költségeket a piacnyitás után, már most fokozottan figyelnek kiadásaik optimalizálására. Ennek egyik módja Európa-szerte az, hogy a veszteséget termelő hivatalokat bezárják, ahogy ez Magyarországon is történt.

Van azonban, aki úgy gondolja, hogy a piacnyitás nem egyértelműen káros. "én úgy gondolom, hogy ez egyrészt elvi kérdés: a gazdaság legtöbb területén biztosítani kell a verseny feltételeit. Véleményem szerint a postai liberalizáció jótékony hatással lenne a piacra, és azzal végső soron az ügyfelek járnának jól" - mondta az mfor.hu-nak Bárányi Ildikó, a CEP-Klub vezetője, korábban a Magyar Posta termékmenedzsere.

Véleménye szerint a telefónia jó példát mutat, mivel az alternatív internetszolgáltatók megjelenése árcsökkenéshez, a szolgáltatások színvonalának javulásához vezetett. Hozzátette ugyanakkor, hogy természetesen nem szabad elfeledkezni a kistelepülésekről, a hátrányos helyzetű térségekről sem, így a veszteségek kompenzálására mindenképpen megoldást kell találni.

Európa is megosztott

Az Európai Unió államai sem egységesek a postai liberalizáció kérdésében. A piacnyitás mellett elkötelezett államok között a legjelentősebb Hollandia, Németország, Nagy-Britannia, Svédország és Finnország. Esetükben valamilyen fokon már elkezdődött a folyamat: a svédek és a finnek évek óta teljesen szabad utat engedtek a konkurenseknek, Nagy-Britanniában jelentős szegmensek nyíltak meg, a privatizált német és holland posta pedig szintén előrébb tart a nyitásban, mint azt az EU előírja.

A másik tábort Magyarországgal együtt 12 ország (Ausztria, Belgium, Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Málta Lengyelország és Szlovákia) állami tulajdonban lévő postája erősíti. Ezek a mopolhelyzetben lévő cégek úgy vélik: ha a Bizottság jelenlegi javaslatai életbe lépnek, akkor nem lesznek képesek az egyetemes szolgáltatások és versenyképességük egyidejű fenntartására.

Magyarországon egyébként - összhangban a már jelenleg is érvényben lévő EU-s irányelvvel - apró nyitások történtek, így léphettek piacra olyan multinacionális csomagtovábbító cégek, mint a DHL, a GLS vagy a UPS. Ezek csak csomagokat továbbítanak, illetve expressz szolgáltatást nyújtanak, amely a szabályozás értelmében sem azonos a klasszikus levél szolgáltatással. Elvileg lenne lehetőség egyetemes szolgáltatások nyújtására is, azonban egyelőre senki sem jelentkezett ilyen szolgáltatásra az NHH-nál.

Ennek az az oka, hogy jelentősek azok a korlátok, amelyek a cégek piacralépését hátráltatják. Először is nem választhatnak szabadon területet a cégek, azaz ha találnak egy forgalmas körzetet, választaniuk kell mellé kevésbé forgalmasakat is. Másrészt csak 20 gramm feletti tömegű leveleket továbbíthatnának, így lehetőségeik is korlátozottabbak lennének.

Bárányi Ildikó szerint ha ezek a korlátok megszűnnek, nyilvánvalóan lesznek olyan cégek, akik látnak majd fantáziát a magyar piacban is. Elsősorban nagyfelhasználók, például cégek számára éri majd meg szolgáltatásokat kínálni.