A csatlakozás után is kettéosztott lesz Európa az életszínvonal szempontjából, és a szegénység megítélése is különböző a meglevő és most belépő tagállamokban, írja a Világgazdaság.
A csatlakozó országok lakosai elsősorban a társadalmi igazságtalanságokat okolják a szegénységért, míg a tizenötökben inkább a balszerencsére, vagy az illetők lustaságára vezetik vissza azt, derül ki abból a tanulmányból, amely az elmúlt években készült különböző kutatások, Eurobarometer-felmérések eredményeit összegzi.
A jelentés szerint a 13 csatlakozó és tagjelölt országban a válaszadók 60 százaléka véli úgy, hogy a társadalmi rendszer a hibás a szegénységért, míg a jelenlegi tagállamok polgárainak mindössze 35 százaléka nyilatkozott így. Kelet-Közép-Európában egyedül Csehország hasonlít a közvélekedés az unióhoz: itt csupán minden harmadik válaszadó okolta a szegénységért a társadalmat. A tanulmány szerzői a háztartások jövedelmének elemzése alapján arra jutottak, hogy a lakosság átlagosan 13 (a régi tagországokban 15) százaléka él a szegénységi küszöb alatt, azaz az átlagos jövedelem 60 százalékánál kisebb összegből.
Az unióban közel négyszeres a leggazdagabb és a legszegényebb lakossági csoport helyzete közti különbség, míg a tíz csatlakozó országban ez az arány három és félszeres. Hazánkban, Lengyelországon és Csehországban ennél csekélyebbek, a skandináv országokhoz hasonlók a különbségek, olvasható a Világgazdaság cikkében.
Maradnak a jövedelmi különbségek
A csatlakozás után is kettéosztott lesz Európa az életszínvonal szempontjából, és a szegénység megítélése is különböző a meglevő és most belépő tagállamokban, írja a Világgazdaság.
