Az interneten (intraneten) megjelenő az anyag hatékony menedzselése a tartalom kontrolljának a maximalizálását jelenti. A tartalommenedzselés elsősorban nem technikai kérdés, hanem az egész vállalatra kiterjedő stratégiai funkció.
Az Ovum piacelemző cég becslése szerint az a webhely, mely 1998-ban 100 oldalt tartalmazott, mára már 100.000 oldalra duzzadt. A Forrester Reserach adatai szerint egy átlagos portál 340 millió, egy média site 4,4 millió, míg egy internetes kereskedelmi webhely 77 ezer oldalt tartalmaz. Érthető tehát az attól való félelem, hogy ilyen ütemű növekedés mellett a szervezetek elveszik a tartalom feletti kontrollt, ami a publikált információk frissességét, megbízhatóságát és minőségét veszélyeztetheti.
Ahogy a multinacionális vállalatok, kereskedelmi szervezetek, pénzintézetek elkezdtek egyre több információt elhelyezni weboldalaikon, intranet és externet hálózataikon, hamar ugyanazokkal a problémákkal kellett szembesülniük, mint a portáloknak.A webes tartalom exponenciális növekedése megköveteli a tartalommenedzselés átalakulását is. Azok a hagyományos megoldások, melyek néhány éve még képesek voltak ellátni ezt a feladatot, nem felelnek meg már a mai igényeknek.
Az internetes tartalommenedzselés sokak számára még ma is annyit jelent, hogy az internetre szánt tartalmak szerzői, szerkesztői az anyagot (szöveg, fotó, grafika, hang) eljuttatják a webmesternek, aki azután ezeket megfelelő formátumba átalakítva elhelyezi a megfelelő weboldalakon. A szerzők számának, illetve a publikálandó anyag mennyiségének növekedésével azonban a webmester manuális teljesítő képessége olyan szűk keresztmetszetté válik, mely mindenképpen gátja a további fejlődésnek. Ehhez a manuális megoldáshoz képest feltétlenül előrelépést jelentenek azok a szerkesztőségi rendszerek, melyek segítségével a szerzők egyszerű, webes felületen keresztül, a webmester közreműködése nélkül közzétehetik anyagaikat.
Míg a tradicionális tartalommenedzselés a publikációs folyamatra összpontosít, addig második generációs megközelítés a webes tartalom teljes életciklusára kiterjed. Egy olyan zárt rendszer ez, ahol a folyamatok a publikálás előtt, közben és után is ellenőrzés alatt tarthatók.
A második generációs rendszerekkel szemben támasztott követelmények közé tartozik a könnyű integrálhatóság más, már meglévő üzleti rendszerekhez, a rugalmas multimédia használat, a különféle hozzáférési módok (WAP, interaktív TV, Palm stb.) támogatása.
Ma már persze nem kell a házi IT részlegnek saját programokat barkácsolnia. Az a vállalkozás, amelyik képes 600.000-800.000 dollárt áldozni a szoftver licencre, a program implementálására, a dolgozók kiképzésére és a meglévő tartalom megfelelő konvertálására számos megoldás közül választhat. Bár a piacvezető cégek, mint az Interwoven, Vignette, vagy a BroadVision mindegyike 2000-ben 1 milliárd dollár körüli árbevételt könyvelhetett el, a tartalommenedzselés piaca szinte még érintetlen területnek minősül.
Második generációs tartalommenedzsment
Az interneten (intraneten) megjelenő az anyag hatékony menedzselése a tartalom kontrolljának a maximalizálását jelenti. A tartalommenedzselés elsősorban nem technikai kérdés, hanem az egész vállalatra kiterjedő stratégiai funkció.