Önmagában, mint eszközt nem lehet vizsgálni a lakhatási támogatást, az esetleges tömeges elvándorlás szemszögéből sem, mivel emellett több más munkaerőpiaci támogatás is érvényben van - derül ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Zakó László Jobbikos képviselőnek adott írásbeli válaszából. A képviselő a lakhatási támogatás miatt még nehezebb helyzetbe kerülő vidéki települések miatt fejezte ki aggodalmát kérdésében.
Matolcsy György azonban kifejtette: a magyar lakosság mobilitási hajlandósága igen alacsony. "Azon munkavállalók száma, akik a munkavállalás céljából eddigi lakóhelyük elhagyását választják vélhetően a rendelkezésre álló üres álláshelyek számánál is lényegesen alacsonyabb számban határozható meg". Mindez azért is történhet, mert a miniszter szerint a saját lakással rendelkező családok többsége úgysem fog ezzel a lehetőséggel élni, a nagyobb ipari centrumokban lévő üres álláshelyeket pedig elsősorban úgyis a környékbeli munkavállalókkal töltik fel.
Kiknek lesz jó?
Matolcsy György válasza szerint ez a lehetőség csak azoknak az állástalanoknak tud segíteni, akiknek helyben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nem tud munkát ajánlani, önerőből találnak maguknak megfelelő pozíciót a lakóhelyüktől távolabb, de a költözést önerejükből nem tudják megoldani.
A munkaügyi kirendeltségek a támogatás odaítélése előtt minden esetben meggyőződnek a helyi munkaerőpiaci lehetőségekről. Ennek során megvizsgálják, hogy aktuálisan van-e helyben olyan munkaerőigény, amely megfelelő lenne a kérelmező számára, és azt fel is ajánlják neki. A miniszter szerint így feltételezhető, hogy ha van költözés nélkül elvállalható állás, azzal fog élni az álláskereső. Ebből következik - írja Matolcsy -, hogy nem lehet tömeges migrációra számítani majd a támogatási forma miatt. "A támogatás igénybevétele akkor várható, amikor a motiváció a költözésre már egyébként is magas, ez esetben pedig a támogatás hiánya sem oldaná meg az elköltözéssel járó problémákat".
191 kérelem az első hónapban
Az első kérelmezői hullám adatai szerint 191 fő nyújtott be kérelmet a munkaügyi kirendeltségekre. Matolcsy szerint a statisztika arra utal, hogy egyáltalán nincs preferált terület sem az elvándorlás, sem pedig a költözés célja esetében, így a gyakorlati tapasztalatok alapján sem lehet azt állítani, hogy egyes helyekről elköltöznének, máshova pedig beköltöznének a munkavállalók, magyarán nem generált tömeges elköltözési hullámot ez a támogatási lehetőség.
Bár Matolcsy írásbeli válasza november 20-i keltezéssel született, a Nemzetgazdasági Minisztérium pár nappal ezelőtti közleménye szerint november elejéig csaknem 4800-an érdeklődtek a lakhatási támogatás iránt, közülük kérelmet pedig 243-an adtak be. A miniszter írásbeli válaszának némileg ellent mond az NGM említett közleménye, hiszen az abban foglaltak szerint a legtöbb kérelmet a munkaerőpiaci szempontból nehezebb helyzetű megyékből adták be (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, illetve Jász-Nagykun-Szolnok), a főváros, Pest és Győr-Moson-Sopron megye pedig a munkavégzés helyeként leggyakrabban megjelölt terület.
"Másik oldalon ezzel szemben megteremtődik az egyéni élethelyzethez igazodó munkavégzés lehetőségének feltételrendszere, illetve a munkáltatóknak lehetősége nyílik az egyes térségekben hiányszakmáknak számító munkavállalók pótlására más régiókból, más szóval a munkáltatók munkaerőigénye adott esetben nagyobb biztonsággal elégíthető ki" - összegzi a lakhatási támogatás előnyét Matolcsy.
18 hónapra szól
Mint ismert, október elejétől igényelhető a 18 hónapon keresztül folyósított lakhatási támogatás, melynek összege hat havonként sávosan csökken. A támogatás mértéke egy lakóingatlan és egy fő esetében az első hat hónapban 100 ezer forint, a második hat hónapban 60 ezer forint, az utolsó harmadban pedig 40 ezer forint lesz. Akkor, ha egy családról van szó, a támogatás mértéke nagyobb az imént felsoroltnál, így 150-90-60 ezer forint jár nekik a háromszor hat hónapra, 3 vagy több személy esetében pedig 200-120-80 ezer forintra számíthatnak támogatásként.
A támogatáshoz csak azok juthatnak hozzá, akiket a munkaügyi kirendeltségek legalább három hónapja álláskeresőként tartanak nyilván, pályakezdőknél és a csoportos létszámleépítésben érintetteknél ezt a feltételt nem vizsgálják. Kitétel még, hogy a bruttó havi jövedelem nem haladhatja meg a minimálbér háromszorosát, ami jelenleg 279 ezer forint bruttó bért jelent. Emellett hat hónap időtartamra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony létesítését követeli meg a támogatás igénybevétele.
Székely Sarolta
mfor.hu
