Még mindig kevés a pénz k+f-re

[ajanlo=276][igazitas=left/]A lisszaboni stratégiához igazodó hazai célkitűzések szerint 2010-re a GDP három százalékát kellene k+f-re fordítani. Ez az arány 2003-ban 0,95 százalék volt, a tavalyi eredmények számítása pedig még mindig tart. Egy múlt heti előzetes KSH jelentés szerint 2004-ben 179 milliárdot, azaz a GDP 0,88-át költöttük kutatás-fejlesztésre, ezt az adatot azonban a hivatal később visszavonta, mivel mintegy tízmilliárd forinttal kevesebb ráfordítás szerepelt a korábbi jelentésben, így az eredmény néhány százalékponttal még változhat.

Míg a felsőoktatásban és a költségvetési kutatóhelyeken kevesebbet költöttek k+f-re, addig a vállalkozások ráfordítása 15 százalékkal nőtt. Jelenleg 500-600 cég végez itthon innovációs tevékenységet. Ahhoz, hogy sikeres legyen a hazai fejlesztéspolitika meg kellene tízszerezni a k+f-re költő vállalatok számát, s meg kellene határozni a terület helyét is a magyar gazdaságban, hangsúlyozza a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke, Pakucs János.

Magyarországon az Economist Intelligence Unit (EIU) tavaly őszi felmérése szerint átlag alatti a k+f környezet. Ennek oka nemcsak az infrastruktúrával vagy a munkaerőköltségekkel magyarázható, hanem az ország munkaerőlétszámával és a dolgozók képzettségével is. A finn tulajdonú Elcoteq pécsi központja negyven főt foglalkoztat kutatás-fejlesztés területén, s a szám csak néhány fővel bővül negyedévente. A felsőoktatás és a vállalatok innovációs tevékenységének összekapcsolása segítheti a fejlődést és pótolhatja a szakemberhiányt.

Az IBM nemrég adott támogatást egy a Budapesti Műszaki Főiskola Informatikai Karán létesülő innovációs központhoz. Az IBM vezérigazgatója szerint az oktatási intézmények és a vállalatok közti együttműködés mindkét fél érdekeit szolgálja. Az iskola korszerű ismeretekkel vértezheti fel tanulóit, míg a vállalatok építhetnek a kikerülők hozzáértésére, olvasható a Világgazdaságban.

Menedzsment Fórum