„A válság előtt az indokoltnál nagyobb kockázatot vállaltak a bankok, most viszont még annyit sem vállalnak, amennyi indokolt lenne” - hangzott el az MNB csütörtöki sajtóbeszélgetésén.
A hitelpiacon még nincs vége a válságnak
„Főleg a vállalati hitelezésre volt jellemző, hogy szigorodtak a feltételek a negyedik negyedévben, ráadásul a pénzintézetek nem terveznek jelentős enyhítést rövid távon, 2010 első felében is fennmaradhatnak ezek a szigorú feltételek” - mondta el Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitás területének felelős helyettes vezetője.
A negyedik negyedéves felmérésből az derült ki, hogy a cégek elsősorban a nem árjellegű feltételeket szigorították, azaz nem a kamatok emelkedése volt megfigyelhető, hanem inkább a korábbinál magasabb fedezeti hányadot, illetve kedvezőbb hitelminősítést várnak el.
„A bankok jelenleg csak a legjobb hitelképességű ügyfeleknek hiteleznek, ennek köszönhetően viszont élesedik a verseny a jó ügyfelek piacán. A forinthitelek esetében például ez az élesedő verseny tette lehetővé, hogy az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkentek a kamatok és egyre több cég jelent meg forinthitel-termékekkel” – emelte ki Nagy Márton.
A háztartási hiteleknél a fogyasztási célú kölcsönök feltételei tovább szigorodtak, a forintalapú jelzáloghitelek esetében viszont folyamatosan csökkennek a kamatok, az árjellegű feltételek enyhülnek.
A lakossági hitelek területén a negyedik negyedévben a bankok 12 százaléka enyhített feltételein, a cégek mintegy kétharmada pedig vagy már enyhített, vagy a közeljövőben tervezi – olvasható a jegybank felmérésében. A válság kitörése óta először fordult elő, hogy az egyéb díjak terén is csökkentést terveznek a pénzintézetek.
A nem árjellegű tényezők tekintetében nem terveznek további szigorítást a hazai bankok, ugyanakkor enyhítésre sem készülhetünk. Mindez azt jelenti, hogy a válság miatt alkalmazott szigorúbb feltételeket fenn kívánják tartani a jövőben is.
A fogyasztási hitelek esetében szigorúbban járnak el a bankok, a negyedik negyedévben 26 százalékuk jelzett szigorítást. Ez az arány viszont érdemi csökkenést jelent a harmadik negyedévhez képest.
A vállalati hitelezésben pedig a következő fél évben a bankok többsége növekvő aktivitást tervez, ugyanakkor szintén fennmaradhatnak a válság miatt bevezetett szigorúbb feltételek.
Sikeres az átstrukturálás
A jegybank azt is kérdezte a bankoktól, hogyan kezelik a rossz adósok problémáját, mivel próbálják enyhíteni a portfólió romlását. A válaszokból kiderült: tavaly a háztartási hiteleknél a teljes hitelállomány 2-5 százalékánál lehetett szükség átstrukturálásra. A cégek beszámolói szerint a gépjárműhitelek esetében jóval magasabb lehet ez az arány.
„A bankok gyakorlata sikeres volt: az ügyfelek 80-90 százalékánál sikerült elkerülni, hogy visszakerüljenek a rossz hitelesek csoportjába, azaz sikerült őket újra fizetőképessé tenni” – hangsúlyozta Nagy Márton.
A felmérésben egyébként az MNB szakemberei összesen 15 hazai bankot és 6 lízingcéget kérdeztek meg arról, mit tapasztaltak a hitelpiacon. Vizsgálták a lakáscélú, a fogyasztási, a vállalati, az üzleti és az önkormányzati hitelek piacát.
A pénzintézeteknél rákérdeztek arra, milyen hitelezési aktivitásra számítanak a közeljövőben, milyen ütemben romlik a portfóliójuk, illetve milyen feltételekkel helyeznek ki hiteleket.
Terjed a forinthitel
Az utóbbi hónapokban a jegybanki alapkamat csökkenésével párhuzamosan folyamatosan mérséklődött a forint alapú jelzáloghitelek kamata, egyre versenyképesebb lett a forinthitel. Éppen ezért megfigyelhető volt, hogy egyre több cég lépett be erre a piacra.
A tervek szerint márciusban tovább szigorodik a devizahitelezés, erről a kormány még 2009 végén döntött. Ez lényegében pozitívan diszkriminálja a forinthiteleket, így várhatóan tovább javul a hazai devizában felvett kölcsönök versenyképessége a következő hónapokban.
„A jelzálog alapú hiteleknél a bankok válaszai szerint nem várható jelentős szigorítás a márciusban életbe lépő változások miatt, hiszen a pénzintézetek többsége már most teljesíti azokat a feltételeket. A gépjárműhitelek terén viszont még jöhet egy szigorítási hullám” – emelte ki az MNB pénzügyi stabilitásért felelős szakembere.
Beke Károly
