A mobil mindent visz?
Miskolczi Csaba (Videobomb) úgy látja, hogy az interaktivitás az, ami óriási differenciát jelent a hagyományos tévézés és a netes között, erre pedig ma még nincsenek felkészülve a csatornák. Jelenleg ugyanakkor úgy véli, hogy a videómegosztók - főleg itthon - a televíziók közelébe sem érhetnek. A néhány százezres hazai felhasználói tábor még csak ismerkedik a lehetőségekkel, így a tévézéssel töltött időt csupán csökkentik a YouTube-ra és magyar társaira szánt percek, de ki nem váltják a televíziót. Mint azt Miskolczi Csaba elmondta, vitathatatlan, hogy a speciális oldalakon eltöltött idő növekszik, egy-egy felhasználó átlagosan 8-10 kisfilmet tekint meg és napi 20-30 percet tölt az oldalakon.
Médiafogyasztás a mobilon
Pohly Ferenc (Videa) szerint az on-demand szolgáltatás (a műsoridőhöz kötött televízióadással szemben a néző által kívánt időpontban lehívható és lejátszható mozgókép szolgáltatások összefoglaló neve) a videómegosztók nagy előnye, amit a tévék még évekig nem fognak tudni nyújtani. A tévé versus videóletöltő kérdés ugyanakkor a mobilszélessáv terjedésével új aspektusba kerülhet. Szerinte néhány év múlva a telefonján az emberek többsége bárhol tud majd különböző műsorokat nézni. Kolosi Péter szerint ugyanakkor az elvi lehetőségek nem biztos, hogy a gyakorlatban is beigazolódnak, filmet például otthon fognak nézni az emberek, nem a buszmegállóban.
Balázsi György (T-Molbile) szerint küszöbön toporog az új világ (például a dvbh technológia), és a készülékgyártók már ennek megfelelően fejlesztenek. A technika egy-két éven belül általánosan alkalmas lesz a mobil tartalomfogyasztásra, a nagy kérdés szerinte inkább az, hogy valóban akarnak-e mobilon tévézni az emberek. A világban az új technológiák áttörésére és megbukására több példa is adódik, az USA-ban például hódít a tivo, miközben Európában döcög a digitális tévézés és az iptv (ez utóbbi elterjedése eddig itthon bukásnak tekinthető). A mobiltévé kapcsán szintén ellentmondásos trendeket figyelhetünk meg, a dél-koreaiak imádják, míg a mobiltechnológiát tekintve hasonló fejlettségű finneknél kudarcot vallottak vele a szolgáltatók.
A mai fiatalok kezében a döntésBalázsi György szerint mindenesetre a sikeres mobilszolgáltatások titka, hogy azonnal tudják nyújtani a felhasználóknak azt, amit akarnak, legyen szó beszélgetésről, vagy éppen adattovábbításról. Ugyanakkor éppen az ilyen irányú igények kapcsán sok a bizonytalanság. Az látszik, hogy a fiatalok az új technológiákra, kommunikációs csatornákra rendkívül fogékonyak. Erre reagálva Kolosi úgy vélte, hogy a fiatalok médiafogyasztása már most is más, kevesebbet néznek tévét. Ha használják, akkor is gyakran párhuzamosan más médiumokkal. Egy évtized múlva ugyanakkor ez a dinamikus, nyitott korosztály lesz a hirdetők fő célcsoportja, őket próbálják majd megcélozni a tartalomszolgáltatók, legyen szó tévéről vagy internetről.
Fontos kérdés, hogy addig mennyire tudják ezeket a nem professzionális tartalmakat a televíziós csatornák integrálni saját programjaikba. Ez ugyanis némiképp egy új szerep, bár nem rugaszkodik el teljesen a klasszikus sajtóelvektől. A bemutatott anyagok szerkesztése, ellenőrzése ugyanis a nézők, felhasználók szempontjából értéket jelent. Ezzel ellentétes folyamatok is vannak (elsősorban az angolszász világban), amikor az internet segítségével a politikusok, vállalatok közvetlenül az embereket (szavazókat, fogyasztókat, stb.) szólítják meg. Az újságírók ilyenkor kikerülnek a folyamatokból, és a klasszikus médiumok szerepe is csökkenhet. Kérdés, hogy a közelgő amerikai elnökválasztás ezt a folyamatot (aminek a gyakran emlegetett YouTube-on számos jele van) mennyire erősíti fel, illetve a tengerentúli trendek mikor érvényesülnek nálunk is.
