Maratoni hosszúságúra nyúlt tárgyalások után hétfőre virradóra az EU nizzai csúcsértekezletén
megszületett a megállapodás az intézményi reformokról. - Az EU vállalta Helsinkiben, hogy "2003
január elsején megnyitja kapuit azon tagjelölt országok előtt, amelyek készen állnak a küszöb
átlépésére", és az EU "tartani fogja szavát" - jelentette ki hétfő reggeli nyilatkozatában Jacques
Chirac francia elnök. Az EU soros elnökségét betöltő Franciaország államfője az unió reformjáról
tartott nizzai csúcsértekezlet után beszélt erről a sajtó képviselői előtt. Kifejezte reményét, hogy az
EU-bővítés útját egyengető nizzai szerződést a tagállamok 18 hónapon belül ratifikálják.
Az EU eddigi leghosszabb csúcsértekezletének finisében az állam- és kormányfők rövid
megszakításokkal csaknem 12 órán át tárgyaltak, mielőtt elfogadták a nizzai szerződést. A
politikailag legkényesebb és legtöbb vitát kiváltó területen, a tagországokra jutó szavazati súlyok
újraosztásában csak kisebb módosításokat hajtottak végre az elnökség legutóbb előterjesztett
kompromisszumos javaslatán. Fennmaradt a szavazategyenlőség a négy legnagyobb tagállam -
Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország - között, amelyek 29 szavazattal
rendelkeznek majd a miniszteri tanácsban. A megegyezést az tette lehetővé, hogy végül Belgium is
feladta ellenállását, s belegyezett abba, hogy eggyel kevesebb szavazata legyen, mint Hollandiának.
Megállapodás Nizzában - EU-nyitás 2003-ban
Maratoni hosszúságúra nyúlt tárgyalások után hétfőre virradóra az EU nizzai csúcsértekezletén megszületett a megállapodás az intézményi reformokról.