Az MKK felszámolását 2006. június 27-én rendelte el a Fővárosi Bíróság a londoni Ryland Peters & Small Ltd. kiadó kezdeményezésére egy körülbelül tízmillió forintos tartozás miatt. A felszámolási eljárás ugyanakkor jelentős áldozatot is követelt az MKK-tól, hiszen a társaság a még meglévő két ingatlanát - a könyvüzletet a budapesti Anker közben és a raktárépületet Ócsán - kénytelen volt átadni tartozása fejében a jelzálogjogosulttá vált Hermes Hitel és Faktor Zrt.-nek. Az ingatlanokat az MKB Bank jelzálogjoga terhelte a felszámolás előtt, azonban a pénzintézet 2006 augusztusában engedményezte követelését a faktoráló cégre. Az MKK-nak tehát - a felszámolási eljárás megszűnése után - már az új tulajdonostól kell visszabérelnie az ócsai raktár- és csomagolóbázisát.
A kényszeregyezség feltétele az volt - a csődtörvény rendelkezései alapján -, hogy ehhez - a munkavállalókon kívül - a kielégítési sorrend alapján még négy kategóriába sorolt hitelezők kategóriánként hozzájáruljanak. A hitelezők nagy részének - csaknem száz kiadónak, nyomdának, fordítónak, szerzőnek, önkormányzatnak, nyugdíjpénztárnak, közszolgáltatónak, adóhatóságnak - több mint hatszázmillió forint értékben könyvben fizet az MKK. Készpénzben a bér és bérjellegű tartozásokat egyenlítik ki - 6,2 millió forintot -, valamint hasonló nagyságrendben az APEH követelésének hozzávetőleg öt százalékát. A fennmaradó részben az adóhatóság még MKK-követelést és könyvet kap.
A követelések teljesítésekor az MKK könyveit diszkontált áron számítják, amelynek alapja, hogy a köteteket értékük és a közelmúltban történt fogyásuk alapján öt kategóriába sorolták a kiválótól a rosszig. Ezen osztályozás alapján a felszámolás kezdetén az MKK készlete nyolcszázmillió forintot tett ki. Ebből kell a társaságnak rendezni a hitelezői követeléseket, a felszámolási eljárás költségeit, az egy százalékos kulturális járulékot és az újonnan eladott könyvek szerzői jogdíjait, mintegy 765 millió forint értékben - áll a Napi Gazdaság cikkében.
