Kik lesznek a hazai kivonulók? - Táblázat a legnagyobbakról
A magyar helyzet is hasonlóan alakult, hiszen többeket követve a Billa, majd a Kaisers is távozott, de a német hátterű Tengelmann csoport is kiszállt magyarországi érdekeltségei egy részéből. Igaz, ebben az esetben a szereplők száma nem csökkent, hiszen új belépő, az élelmiszer kereskedelemben addig nem ismert magyar tulajdonosi csoport vette át az üzleteket. A hitelbiztosító a fenti trend további erősödésére számít Magyarországon. "Nem lennék meglepve, ha már 2006-ban újabb erre vonatkozó bejelentéseket olvashatnánk, hiszen nem egy magyarországi kiskereskedelmi cég forgalma, üzleteinek darabszáma alulmúlja azt a méretet, amit a Carrefour feladott Csehországban és Szlovákiában", mondja a kockázatkezelésért felelős igazgatósági tag.
A magyar tulajdonú láncok közül ma már a Honiker sem önállóan lép fel, hanem részlegesen beépült a COOP hálózatába. A CBA is tagvállalatainak átszervezésével reagált egyes problémákra. A kivonulások fenti trendjét csak a Lidl megjelenése törte meg, amely komoly lendülettel kezdte meg a hálózatépítést, a példát esetleg az Aldi követheti 2007-ben. Belépése már azért is meglepő, mert a hálózatvásárlás helyett zöldmezős beruházással jelent meg. Koncepcióját a Lidl-csoport ismert agresszív árpolitikáján túl, a tudatos telephelyválasztás jellemezte, a vidéki, kevésbé ellátott területekre koncentrálva. Ez a koncepció a nemzetközi diszkontláncok mellett távlatilag elsősorban a CBA és a COOP piacait veszélyeztetheti.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mely cégek lesznek a kivonulók között. Ezek nagy valószínűséggel a kiskereskedelmi lista középső / alsó harmadából kerülnek majd ki, illetve nyilvánvalóan a pénzügyileg kevésbé sikeres cégcsoportok lesznek.
Számos, a kiskereskedelmet érintő változásnak közvetlen kihatása van az élelmiszeriparra is. Részben a regionális beszerzési politikát folytató kiskereskedelmi cégek térhódítása, részben a saját kereskedelmi márkás termékek régiós gyártatása rontja a hazai élelmiszeripar pozícióit. Természetesen nem reprezentatív a minta, ám jól mutatja az egyes kiskereskedelmi láncok beszerzési politikája közötti jelentős különbséget, az adott cégre hitelkeretet kérő beszállítók száma.
Ennek megfelelően, a diszkontláncoknál, illetve a saját márkás termékeket széles körben forgalomba hozó hipermarket láncoknál jellemző, hogy az Euler Hermes biztosítási védelmét kérő beszállítók döntő többsége ma már külföldi cég és ezen belül növekvő számban cseh, szlovák, valamint lengyel eredetű. Ebből a szempontból a Lidl képviseli az egyik szélsőértéket, amelynek - az Euler Hermes által biztosított - beszállítói több mint 80 százalékban nem magyar beszállítók. Hasonló beszerzési politikát folytat az Aldi is, így esetleges megjelenése és térhódítása valószínűleg nem tölti el örömmel az amúgy is megtépázott magyar élelmiszeripar vezetőit. A másik szélső értéket - talán meglepetésre - a francia hátterű láncok képviselik, amelyeknek a cég fedezett beszállítóik 65-80 százaléka magyarországi vállalkozás.
Menedzsment Fórum
