A biztosítók általában képeznek alapot a méltányosságból kifizetett károkra. A nagyobb biztosítóknál ennek értéke elérheti a százmillió forintot is.
Eddig az üzletpolitikai megfontolások - például a régi, vagy nagy ügyfelek megtartása - késztették arra a biztosítókat, hogy akkor is fizessenek, ha egyébként a szerződési feltételek szerint ezt nem kellene megtenniük - mondták nevük elhallgatását kérő, a biztosítókhoz közel álló források. A kisebb biztosítók általában külön alap nélkül - de hasonló megfontolásból - fizetnek méltányosságból.
Miután a tömegmegmozdulásokkal együtt járó károkat a biztosítók - egyébként minden országban - kizárják a felvállalt kockázatok közül, a hétfő estétől keletkezett ilyen károkat nem kötelesek kifizetni. Ennek ellenére - a sajtón keresztül is - arra biztatják ügyfeleiket, hogy jelentsék be káraikat.
Az időbeli korlátok azonban nem egyformák. Van olyan biztosító, amely hangoztatja, hogy csak a hétfőről keddre virradóan keletkezett károkat "fogadja be", míg mások nem tesznek ilyen megkötést, de hangsúlyozzák, hogy egy elhúzódó, folyamatos károkozás esetén már nem bírják a fizetést.
A magyar biztosítók a múlt évben 384 milliárd forint - nem életbiztosításból származó - díjbevétel mellett 207 milliárdot fordítottak kárkifizetésre. Ebből a vagyonbiztosítás díjbevétele 107 milliárd forinttal részesedett, míg a kárráfordítás 32 milliárdot tett ki.
MTI/Mendzsment Fórum
