Adatvédelmi kérdőjelek
Végül is legyen szó kérdőíves felmérésről vagy a vevők igényeinek a megismerését szolgáló bármilyen egyéb módszerről – a fentieken túl például vásárlói-naplóvezetésről, műszeres mérésekről stb. -, minden esetben felmerül az adatvédelem kérdése. Magyarországon, hasonlóan az Európai Unióhoz, számos jogszabály korlátozza a piackutatókat abban, hogy a tudomásukra jutott információval visszaéljenek. Nem kapcsolható például össze a megkérdezett személy és a szolgáltatott adat, és csak a legalább csoportszinten összegzett eredmény adható át a megrendelőnek. Illetve az olyan kutatásoknál, ahol az értékeléshez feltétlenül szükség van a megkérdezett azonosítására, annak előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.
Ám, mint minden területen, itt is az lenne a legjobb, ha a szakma alakítaná ki önmaga számára a betartandó normákat. A PMSZ éppen ezért ez évtől minőség garantáló szervezetként is megjelenik, amihez speciális minőség-biztosítási rendszert készítettek, és egységesíteni próbálták a szakmai-etikai normákat. Így például a kutatási adatok nyilvánosságra hozatalakor minden esetben közölni kell a kutatást végző cég nevét, a megbízót – ha volt ilyen, és hozzájárul nevének nyilvánosságra hozatalához -, a kutatás során használt minta nagyságát, valamint a mintavétel módszerét, a statisztikai hibahatárt, a kutatás időpontját, az alkalmazott módszertant. Nem kötelező, de ajánlott közölni az adatokkal kapcsolatos kérdések pontos és teljes szövegét, illetve a kutatással kapcsolatos technikai információkat.
Mélyinterjúktól a próbavásárlásokig
Ha elégedett a vásárló, akkor magasabb a forgalom? Természetesen igen. De vajon biztosak lehetünk-e abban, hogy a kevés reklamáció valóban a vevők elégedettségét jelzi-e? Az elégedetlen vevő átlagosan kilenc barátjának meséli el a rossz tapasztalatait, miközben kilencvenhat százalékuk nem tesz panaszt az üzletvezetésnél - derül ki cikkünkből. Ahogy az is, hogy a hagyományos piackutatás mellett milyen újabb módszerekkel ismerhetők meg valóban a vevői igények.
