Magyarországon a privatizációs törvény sorolja fel azokat a cégeket, ahol az állam aranyrészvénnyel rendelkezik. Csaknem negyven ilyen társaság van, közöttük számos stratégiailag vagy nemzeti kultúránk szempontjából fontos, így a Paksi Atomerőmű, gáz- és áramszolgáltató társaságok, erőművek, a Hollóházi Porcelángyár, a Mol, az OTP, vagy a Pick Szeged.
Az uniós jogszabályok szerint az aranyrészvények megléte nem teljes körűen tiltott. Általában közérdekre, vagy közbiztonságra hivatkozva lehet korlátozni a külföldiek befektetéseit, így néhány esetben meg van engedve az aranyrészvény használata is. Mint a Magyar Rádiónak Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke elmondta várhatóan később születik döntés a magyar államnak különleges jogokat biztosító, úgynevezett aranyrészvények sorsáról. Erre vonatkozóan a szükséges lépéseket megtesszük, valószínű ennek az elsőbbségi részvénytípusnak kell majd az átalakítását úgy megvalósítani, hogy azokon a helyeken, ahol megmarad, ott egyértelműen bizonyítható legyen, hogy erre szükség van.
Mi lesz az állam aranyrészvényeivel az Unióban?
Az Európai Uniós jogszabályok a hazaitól erősen eltérnek bizonyos társasági jogi kérdéseket illetően. Ezek egyik legfontosabbika a különleges jogokat biztosító úgynevezett aranyrészvények sorsa. Ezek jövője egyelőre kérdéses, csak az biztos, hogy ezekből az értékpapírokból a jelenleginél jóval kevesebb maradhat meg az uniós csatlakozás miatt.
