Kutatók szerint 5-8 év alatt teremthető meg annak az esélye, hogy a fiatal szakemberek ne külföldön akarják folytatni munkájukat.
Akkor lesz versenyképes a hazai k+f, ha egy magyar kutatóintézet egy évre vendégül lát egy francia vagy angol kutatót - véli Pálinkás Gábor. Az MTA Kémiai Kutatóintézetének főigazgatója szerint a k+f többlettámogatása és a kutatói bérek emelése 5-8 éves távlatban teremthet esélyt arra, hogy a fiatal kutatók ne külföldön, hanem a magyarországi intézetekben folytassák kutatómunkájukat. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) igazgatója is üdvözli a k+f forráshátterének bővülését, ám sajnálja, hogy a pályázati programokban sehol, még altémaként sem szerepel az űrkutatás. Másrészt -- fogalmaz az igazgató --, ha nem emelkedik az iroda kutatási helyekre kapott pluszforrása (80 millió forint), akkor félő, hogy a MŰI csak csekély mértékben és csak kevés kutató számára tudja a megfelelő kutatói feltételeket biztosítani. Utalt rá: a pluszforrás harmadát így is az iroda működési költsége viszi el.
Az idén 82 milliárd forint jut a költségvetésből a kutatás-fejlesztésre, ami azt jelenti, hogy 2001-ben 17,5 milliárddal emelkedik a k+f-re szánt állami támogatás mértéke. 10,5 milliárd forinttal több jut a pályázati rendszer támogatására, ezen belül 1,9 milliárddal többet, azaz 5,2 milliárdot kap az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), 2,3 milliárd forinttal többet, azaz 8,7 milliárdot a Központi Műszaki Fejlesztési Alap (KMFA), és 5,7 milliárd forintból gazdálkodhat az újonnan létrehozott Nemzeti Kutatási Fejlesztési Program (NKFP). A k+f-re szánt forrástöbbletből kerül sor a felsőoktatási bérek rendezésére (3 milliárd forint), valamint a kutatói bérek emelésére és az intézetek finanszírozására (4 milliárd forint) -- tudta meg lapunk Pálinkás Józseftől, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárától. Mint fogalmazott: az idén 40 százalékkal emelkednek a kutatói bérek, ami azt jelenti, hogy a felsőoktatási oktatók bérezési rendszeréhez igazodik a keresetük: ezentúl a kutatóprofesszorokat az egyetemi professzorokhoz hasonlóan legalább 230 ezer forint illeti meg havonta.
Az államtitkár utalt arra is, hogy a jövőben nem változnak meg a tudományos pályázatok kiírási feltételei, továbbra is a pályázatok minősége határozza meg a pályázatok értékét. Az elbírálás gyakorlata sem módosul. Mint Pálinkás József fogalmazott: a pályázóknak fel kell készülniük arra, hogy az azonos kutatási területeken dolgozók részt vesznek egymás pályázatainak elbírálásában; amennyiben pedig egy tudományos terület összes résztvevője azonos pályázaton indul el, a tárca külföldi szakértőket kér fel az elbíráláshoz.
A pályázati finanszírozások rendszere oly módon egyszerűsödik, hogy a kutatók programjaik céljaitól és forrásigényétől függően választhatnak a pályázati alapok közül. Az alapkutatások finanszírozásában, pályázatonként mintegy 10 millió forintos éves összegben az OTKA szerepe erősödhet meg -- véli a tárca államtitkára --, az alkalmazott kutatói programok finanszírozásában (10-100 millió forint/év/pályázat) a KMFA lehet a kutatók ideális pályázati forrásháttere, míg az NKFP egy nagyobb, átfogóbb tudományterület problémamegoldásában (pl. környezetvédelmi témakör, egy gyógyszer előállításának támogatása a molekuláris kísérletektől a gyártásig) nyújthat segítséget kutatóknak, kutatói csoportoknak, 100 millió forint fölötti pályázati értékben.
Mikor lesz versenyképes kutatás-fejlesztés Magyarországon?
A 2001-ben kutatás-fejlesztésre (k+f) szánt 17,5 milliárd forintos többletből 10,5 milliárd fordítható a pályázati rendszer támogatására, 7 milliárd forint plusz pedig a bérek rendezését és az intézetek finanszírozását segíti.
