Milliós üzlet lett a sudoku-őrületből

A játék sikerének titka egy végtelen egyszerű alapötlet, állítják azok, akiket már megfertőzött a Sudoku-őrület. A fejtörő lényege, hogy egy kilencszer kilences négyzetrácsba, amelyet háromszor hármas kisebb négyzetekre osztanak, egytől kilencig kell számokat beírni. Ami a játék nehézségét adja, hogy egy szám csupán egyszer szerepelhet minden sorban és oszlopban, illetve a kisebb négyzetekben.

Egy évtizede fedezték fel újra

Az már egy kisebb "véletlennek" köszönhető, hogy a fejtörő napjaink egyik legnépszerűbb játékává vált. A történet szerint egy új-zélandi bíró 1997-ben Tokióban egy könyvesboltban nézelődött, amikor felfigyelt egy rejtvényeket tartalmazó könyvre. A számjáték olyannyira megtetszett Wayne Gouldnak, hogy szabadidejében számítógépes programot fejlesztett hozzá, amely végtelen számú játékot képes generálni. (Pontosabban 6 670 903 752 021 072 936 960-féleképpen lehet a szabályoknak megfelelően elhelyezni a számokat a négyzetekben.)

A fejlesztő célja a program értékesítése volt, ám arra is rájött, hogy komoly kereslet csak akkor keletkezik majd, ha kellően népszerűvé válik a játék. Ennek érdekében egy annak leírását és különböző nehézségi fokú rejtvényeket tartalmazó könyvet jelentetett meg. Az új-zélandi férfi újságok számára is készített fejtörőket, és először az USA-ban, egy kisebb helyi lapban, a Conway Daily Sunban publikálta a fejtörőt. Az pillanatok alatt népszerűvé vált, ami komoly segítséget jelentett a további terjeszkedéshez. Angliában 2004-ben jelent meg először a lapok hasábjain, és a The Times of London olvasói is hatalmas lelkesedéssel vetették magukat a sudoku-táblákra.

Helyet kapott a keresztrejtvények mellett

A szigetországi őrületre jellemző, hogy - a Financial Times kivételével - nem akad olyan brit lap, amely ne érezte volna kötelességének, hogy a hagyományos keresztrejtvények mellett a sudoku is helyet kapjon oldalain. Ezzel kapcsolatban Gould a közelmúltban az MSNBC.com-nak úgy nyilatkozott: "Amikor a The Times of Londonban megjelent a játék, már éreztem, hogy a hobbimból komoly üzlet lesz. Az a siker azonban, amely az országos lapok meghódításával bekövetkezett, még számomra is meglepő volt."

A britek mellett az amerikaiak is rákaptak a játékra, az újságokba kerülő rejtvények mellett önálló sudoku-füzetek, -könyvek és -társasjátékok jelentek meg. Emellett televíziós vetélkedők indultak, és már mobiltelefonokra letölthető verzió is létezik. Mindez persze óriási üzletet is jelent: a játék térhódítása egymillió dollár feletti éves jövedelmet biztosít Wayne Gouldnak.

Már 5 millió könyv kelt el

Persze nem csak neki jutott a zsíros üzletből. A sudokuban ugyanis Will Shortz, a The New York Times keresztrejtvénygyártó legendája, a keresztrejtvény-világbajnokságok szervezője, több mint száz rejtvénykönyv szerzője és kiadója is fantáziát látott. A szakember, aki egyúttal egy 20 ezer darabos rejtvénykönyvtár tulajdonosa, rábólintott az új fejtörőre és a keresztrejtvények mellé emelte azt. Egyhamar arra is rájött, hogy a vérbeli játékosok - hasonlóan más ilyen jellegű tevékenységekhez - függőek lesznek, és futószalagon igénylik majd az újabb és újabb táblákat.

Erre a komolynak tűnő piacra reagált Shortz, aki immár 50 sudoku-könyvet jegyez. Ezekből máig mintegy 5 millió példányt adtak el, s így nem véletlen, hogy Gould után a keresztrejtvényguru lett a világ második sudoku-milliomosa.

Király Béla

Menedzsment Fórum