Minden az azonosítással kezdődik

SCM magazin IV. évfolyam 2. szám, 2000. március, raktártechnika rovat

A raktárakkal szembeni legfőbb követelmény, hogy minimális helyigénnyel, maximális helykihasználtsággal, a lehető legnagyobb áruáteresztő képességgel rendelkezzenek. Raktártechnológia területén az informatika bevezetése nem hozott lényeges áttörést. A raktári folyamatokban az áruk mozgatása során minden az áru azonosításával, és a raktárban való fellelhetőségének megadásával kezdődik, így a vonalkódok alkalmazása a legkritikusabb pontokon ad segítséget a raktári dolgozóknak, a lehető leghatékonyabb módon.

A jelenleg üzemben lévő korszerű raktárirányítási, számítógépes rendszerek képesek nagy mennyiségű áru adatainak egyidejű tárolására. Mindeközben az áruk raktárban elfoglalt, vagy elfoglalandó pontos helyét is képesek meghatározni. E rendszerek nem utolsó sorban az automatikus azonosítási módszerek (vonalkód, RF/ID, OCR) alkalmazásával az áruazonosítás folyamatának, a fizikai mozgatás elvégzésének hihetetlen felgyorsítására és a kapcsolódó adminisztráció gyakorlatilag hibamentessé tételére törekednek.

Raktártechnológia területén az informatika bevezetése nem hozott lényeges áttörést. A raktári helyek, az áruk mozgatandó egységeinek azonosítása nem jelent alapvető újdonságot a logisztikai szakemberek számára. Itt inkább ezek megvalósításának mikéntje hoz újdonságot. Mivel a raktári folyamatokban az áruk mozgatása során minden az áru azonosításával, és a raktárban való fellelhetőségének megadásával kezdődik, így a vonalkódok alkalmazása a legkritikusabb pontokon ad segítséget a raktári dolgozóknak, a lehető leghatékonyabb módon.

A megnövekedett árumennyiséggel együtt, az árukhoz kapcsolódó információ mennyisége is emelkedett. A legjobb és legnagyobb raktár irányítási szoftverek (Warehouse Management Systems, WMS) ma UNIX operációs rendszer alatt dolgoznak. A kisebb raktárakban, kisebb árumennyiség esetén elegendő lehet a Windows NT alatti teljesítmény is. Ezen a két operációs rendszeren fut ma a WMS szoftverek legnagyobb része. Ezekhez a rendszerekhez az adatbeviteli eszközök csatlakoztatása rutinfeladat a szakemberek számára. Az adatbeviteli végpontokon, a raktári dolgozók kezében vagy a targoncafülkékben felszerelve működő mobil számítógépek hálózati terminálként funkcionálnak és így teszik elérhetővé a kezelők számára a központi nyilvántartó rendszer minden adatát.

A speciális hardver elemek alkalmazása azonban nem jelenti azt, hogy az informatikus szakembereknek egy "új szakmát" kéne megtanulniuk. Szoftver szempontjából ezek az eszközök teljesen szabványos hálózati eszközök, melyek központilag, számítógép hálózaton keresztül állíthatók. A pillanatnyi állapotuk lekérdezhető és így biztosítható a folyamatos felügyeletük anélkül, hogy a raktári munkát meg kellene zavarni.

Az áruk azonosítására vonalkódo(ka)t tartalmazó öntapadós címkéket kell létrehozni. Ehhez vonalkódos etikett nyomtató berendezések a legjobbak. A hardver második eleme a vonalkód olvasó berendezések valamely típusa. Az azonosítás adatait, ill. a raktári mozgások adminisztrálásához mobil számítógépek szükségesek. Hogy mindezt helyhez kötöttség nélkül lehessen megtenni, vezeték nélküli infrastruktúra szükséges.

Visszatérve a raktári folyamatok követéséhez, először is el kell látni a beérkezett áruk szállítási, tárolási egységeit valamiféle azonosítóval, mellyel a továbbiakban az áru teljes raktári "életútja" alatt hivatkozni tudunk rá. Erre a legjobb mód öntapadós címkét nyomtatni, mely címkén feltüntethetjük a szükséges információkat, szövegesen, vagy vonalkóddal. A címkenyomtatáshoz vonalkódos etikett nyomtató berendezéseket célszerű használni melyek speciálisan erre a célra kialakított, nagyteljesítményű berendezések. Ezek a berendezések a legváltozatosabb jelölési rendszerek kialakítására adnak módot.

Ezekre a jelölésmódokra ugyanis több szabvány megoldás létezik, melyek közül a legelterjedtebb az EAN/UCC128 szabványcsoport által előírt jelölésmód. Ez a szabvány előírja, hogy milyen módon lássuk el azonosítóval a termék egységnyi mennyiségét, és a jelölés felépítéséből adódóan biztosítja a jelölés egyediségét világszerte. Ennek raktáron belül nincs különösebb jelentősége, de az áru, kilépve a raktárból, megtarthatja a "belső" jelölését, nem kell új azonosítóval ellátni a vevő igényei szerint, hiszen ha a vevő is EAN szabvány szerinti jelölést használ, akkor értelmezni tudja azt. Ugyanez igaz a raktárakba beszállított termékekre is. Ha a beszállított termék jelölése EAN szabvány szerinti, akkor nem kell a szállítási egységet azonosítóval ellátni, egyszerűen csak le kell olvasni a rajta lévő vonalkódot, és ahhoz kapcsoltan megtudhatunk minden, az árura vonatkozó fontos paramétert a központi nyilvántartásból. Különösen igaz ez abban az esetben, ha a beszállító és közöttünk elektronikus úton folyik a kereskedelem.

A raktári tranzakciók ideje csökken

A vonalkódolvasók szimpla optikai eszközök, melyek képesek felismerni és dekódolni a vonalkóddal reprezentált információt és továbbítani azt a feldolgozó egység felé. Mindezt gyorsan és nagy biztonsággal téve- magyarázza Chuppon Alfréd. Raktárakban ma már szinte kizárólag a nagyobb olvasási teljesítményű lézeres vonalkódolvasókat alkalmazzák. Az egyszerűbb, normál olvasók 30-90 cm távolságból képesek a szintén átlagosnak számító 25-55 milliméter méretű vonalkódokat olvasni. A speciális nagy hatótávolságú úgynevezett Long Range olvasók mindezt 2-5 m távolságból tudják.

Azok az egységek, melyekhez a vonalkódolvasó berendezések csatlakoznak nem mások, mint speciálisan kialakított hordozható számítógépek. Mint intelligens berendezések képesek a bennük futó programok révén a beolvasott adatok előzetes ellenőrzésére, feldolgozására, ideiglenes tárolására. Speciális esetben, vezeték nélküli, rádiófrekvenciás adatátvitel alkalmazásával a hordozható számítógépben lévő rádió adó-vevő berendezés révén a kezelő a központi nyilvántartás minden adatát el tudja érni, és a raktári tranzakció elvégzéséhez szükséges összes adatot meg tudja kapni a másodperc törtrésze alatt. Így a raktári tranzakciók, és azok regisztrálásának ideje drasztikusan csökkenthető, valamint elkerülhetők a többszöri adatrögzítések során fellépő elgépelések, kézzel írt papírok félreolvasásából származó pontatlanságok bosszantó és csak hosszadalmas keresgéléssel helyrehozható hibái. Ahhoz, hogy ez így működhessen, ki kell építeni a raktárban a rádiófrekvenciás számítógép-hálózati infrastruktúrát, azaz RF "átjátszó állomásokkal", úgynevezett "elérési pontokkal", miként a rádiótelefonok esetében is, le kell fedni az adatátvitel során használni kívánt területet. Az e problémakörre kifejlesztett teljeskörű megoldást nyújtó INCA (Integrated Network Communications Architecture) rendszert olyan eszközök képezik, melyek képesek ellátni a fenti feladatokat úgy, hogy közben "láthatatlanul integrálhatók" a már meglévő informatikai infrastruktúrába. Nem igényelnek speciális előkészítéseket, a már meglévő rendszer alapvető módosítását.

Azon termékek követik az INCA filozófiát, melyek lehetővé teszik a vezeték nélküli és vezetékes hálózat kapcsolódását ("Elérési Pontok, AccessPoint-ok"). A két rendszer egymás közti átjárhatóságát. Mobil kézi eszközök, különböző intelligencia szinttel, (memória, processzor, kijelző) hordozható terminálok, mini PC-k, érintő képernyős terminálok. Ezek változatai: beépített vonalkódolvasóval, vagy külső csatlakozási lehetőséggel. Speciális környezetbe szánt eszközök.( robbanásbiztos kivitel, mélyhűtött környezethez, -30°C, fűtött kivitel...). A járműre, targoncára szerelhető eszközöknél is ugyanolyan változatos a kínálat, mint a kézi eszközöknél, csak itt a kivitelnél alapvető kritérium az állandó rázkódás ”elviselése”.