Az IKO Kábelcsatorna nem régiben átlépte a húszmilliós előfizetői határt, és ezzel az ország vezető kábeltévé csoportja lett. Előfizetőinek csak 39 százaléka magyarországi lakos, 25 százalék Romániában fizet elő a szolgáltatásokra, a maradék pedig a régió egyéb országai között oszlik meg.
Magyarországon tizenegy jelentős kábeltévé csoport nyújt szórakozási lehetőséget a tévénézők számára, több mint ötven magyar nyelvű csatornát kínálva, 2009-től pedig már összességében nyolcvan magyar nyelvű adó verseng majd a nézőkért.
Az analóg csatornahelyek szinte mind beteltek, a digitális átállás pedig nem halad igazán gyors iramban, így kevés a kitörési pont. Többek közt ezért is választotta az IKO a külföldi terjeszkedést: tavaly Bulgáriában vezette be szolgáltatásait, idén pedig Ukrajna a meghódítandó célpont. A terjeszkedésen kívül a tematikus adók létrehozása és a célcsoportbővítés is szóba jön, mint növekedési eszköz. Utóbbit a Cool tévé esetében alkalmazta a cég.
Enyedi András, az IKO Kábeltévé ügyvezetője bizakodó. A reklámbevételek visszaesését ugyan nem számszerűsítette, de tendenciaként megállapította, hogy a válság a kábelcsatornák reklámbevételeit kevésbé tépázta meg, mint a nagy adókét. Sok hirdető hajlandó elhagyni az eddig kitaposott ösvényeket a gazdasági körülmények változása miatt, és jobban utánaszámol minden reklámköltség megtérülésének. Így jöhetnek szóba egyre inkább a tematikus csatornák is, melyek ugyan összességében kevesebb embert érnek el, a hirdetés viszont célzottabb.
Külön csatorna horgászoknak és vadászoknak
Ez a gondolat hívta életre tavaly a "Fishing and hunting" adót, mely egész nap csakis horgászoknak és vadászoknak releváns műsorokat kínál. Ez összességében 900 ezer fős réteget érint.
Kérdésünkre Enyedi András elmondta: az adó kialakítását hosszas kutatás előzte meg. Ennek eredményeképp kiderült, hogy az országban a horgászok és vadászok a legnépesebb és legelhívatottabb hobbival rendelkező emberek, akik szinte kábítószerfüggőként élik meg hobbijukat. Rajtuk kívül egyelőre nem jött szóba olyan hasonló csoport, amelyre alapozva a közeljövőben csatornát lehetne indítani.
Akció vs. sorozatok
Ami a régiót jellemző nézettségi, érdeklődési trendeket illeti, a szakember szerint térségünk lakossága meglehetősen egyformán gondolkozik. Például egy dokumentumfilm-csatorna vagy éppen egy vígjátékokat kínáló adó többé-kevésbé azonos érdeklődéssel számolhat a szomszédos országokban is, mint itthon.
A férfiak mindenhol a horrort, az akciót, a thrillert nézik szívesen, míg a nők a családi vígjátékok és a sorozatok nagy rajongói. Technikai felkészültségben már vannak különbségek: a lengyeleknél például nagyon keresettek a HD minőségű műsorok, míg itthon ez a kérdés viszonylag keveseket foglalkoztat.
A "csatornakövetelők" viselkedése is nagyjából egyforma a régióban: sokan a kábelcsatornát okolják, ha számukra nem elérhető egy általa kínált adó. Pedig ez ügyben a kábelszolgáltatónál kellene érdeklődni, hiszen ő válogatja össze a kínálatát. Itthon és külföldön - hatalmi játszmák és egyéb okok miatt - nem minden csatorna és kábelszolgáltató áll kapcsolatban egymással, azonban ezen a tömeges reklamációk gyakran változtatni tudnak. Csak jó ajtón kell kopogtatni.
Ami a nézettségi sorrendet illeti, meglepő eredmény, hogy a hazai közszolgálati adókat (M1, M2, Duna TV) 2009 februárjában - teljes napra vetítve, a 18-49 éves célcsoportban - az IKO csatornák maguk mögé utasították. Szélesebb spektrumot tekintve szintén nem túl kedvező az M1 helyzete, bár ebben az esetben a két nagy kereskedelmi adó, az RTL Klub és a TV2 előzi meg a közszolgálati adót, ami természetesnek mondható.
Az már kevésbé, hogy a különbség akkora, hogy nézettségi eredményeivel az M1 a Viasat3 mögött, a Film+ csatornát megelőzve a középmezőnyben van, alig több mint öt százalékos közönségaránnyal. Az RTL Klub közönségaránya 2009 elejétől, a 18-49 évesek körében, főműsoridőben harminc százalék felett állt, majd a TV2 következik 24 százalékkal, harmadik pedig a Viasat3 hat százalékkal.
A középmezőnybe tartozik még a már említett M1 és Film+, valamint a Cool TV. Ezeket már csak a kis csatornák követik, jóval három százalék alatti közönségaránnyal. Utolsó helyen az Eco-tévé kullog, szinte láthatatlan nézettséggel.
