Kérdés hogy a normák és az értékek hogyan segíthetnek a márkákkal kapcsolatos problémák megoldásában? Hogyan segítenek a márka értékének megteremtésében és kiaknázásában? Képzeljük magunkat a Deutsche Telekom marketingigazgatójának helyébe. A tervek szerint a vállalat részvénytársasággá alakul. Olyan magánbefektetőket kell találni, akik hajlandók megvásárolni 8 milliárd dollár összértékű részvényeinket. A németek 95 százaléka eddig soha nem fektetett be részvényekbe. A vonzó hozam nyílván nem elég. Mindenki tudja, hogy a részvények jó befektetést jelentenek, és ez 20, 30, 40 éve is így volt. Van valami, ami akadályt képez a részvényvásárlás előtt, és ezt az akadályt fel kell számolnunk, de hogyan? A megoldás:
A BÜSZKESÉG ALAPELVE: Hass a vásárlók büszkeségére, és a márkát tedd a büszkeség tárgyává.
Nem adjuk alább a Kovácséknál! - mondja a vásárló. Kovácsék pedig a társadalmat képviselik. A DT a kezdő részvénykibocsátást nemzeti hadjáratként állították be, amelynek célja a részvénypiac meghódítása. Aki nem szállt be, úgy érezhette kimarad valamiből. Ez sérti az emberek büszkeségét. Az óriásplakáton kőművesek, pincérnők, taxisofőrök sorakoztak fel harcra készen. Képzeljék el, mi járhatott az üzletemberek, a potenciális befektetők fejében. Nagyon bosszúsak lehettek, látva, hogy a legegyszerűbb emberek mekkora haszonhoz jutnak, ők meg kimaradnak az osztásból, mert megrögzött félelmeik miatt nem mernek részvényt venni.
Néhány hónap leforgása alatt ez a bosszúság több. mint 3 millió tehetős németben bontotta le a pszichológiai korlátokat. A büszkeség alapelve érvényesült. A kampány eredményeképpen a kereslet 50 milliárd dollárra, a szükséges összeg hatszorosára rúgott.
A cikk folytatása
Mitől mások a győztes márkák?
A cikk a világ legsikeresebb márkái mögött rejlő módszert kívánja feltárni egy kutatás eredményeinek tükrében. A vizsgálat tárgya ezúttal nem a termék, hanem a fogyasztó, annak céljai és vágyai. Miként vonzzák magukhoz a vásárlókat a legsikeresebb márkák, hogyan csábíthatók el más márkáktól?
