Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke elmondta: ugyan egyelőre még nem tapasztalják, hogy vállalkozások szűnnének meg annak hatására, hogy a tb-járulék alapja a megszorító intézkedések keretében a minimálbér kétszerese lett, számítanak arra, hogy októbertől - amikortól az emelt járulékok hatása először érződik - problémát jelenthet a vállalkozásoknak a magasabb teher.
Az elnök elmondta: a hatások mérése érdekében monitoring-rendszert vezettek be, a vállalkozások a szövetség honlapjáról letölthető oldalon jelezhetik a járulékemelés cégükre gyakorolt hatását. Ismertetése szerint az így beérkezett adatokat minden hónap elején értékelik, felmérik, hogy az egyes tevékenységi körökben hány cég szűnt meg, illetve bocsátott el alkalmazottakat.
A járulékemelés leginkább a feketegazdaságnak kedvez
Az Iposz könyvelői jelenleg vizsgálják, milyen legális lehetőségek állnak a vállalkozók rendelkezésére a járulékfizetési könnyítés érdekében. A vállalkozóknak ugyanis lehetőségük van arra, hogy az APEH-nél jelezzék, hogy nem tudják fizetni az emelt járulékot, ennek okát azonban adatlapon jelölni kell, és ezt a hatóság felülvizsgálja. Az Iposz a vállalkozóktól beérkezett adatok alapján értesíti a kormányzatot, és számít arra, hogy ha jelentős negatív hatásról számolnak be, akkor a kormányzat újratárgyalja az intézkedést. Szűcs György leszögezte: az egyeztetések folyamán jelezték, hogy szerintük a feketegazdaságot - a céllal ellentétben - erősíteni fogja a járulékemelés.
Nem valószínű a vállalkozói igazolványok nagyszámú visszaadása
Szintén számít a járulékemelés miatt vállalkozások megszűnésére Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége elnöke. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vállalkozói igazolványok tömeges visszaadását nem tartja valószínűnek, mert a kormányzat nem kínál munkahelyeket, a munkanélkülieknek nyújtott járadékból pedig nem lehet megélni.
Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint elsősorban a kényszervállalkozók szüntetik majd meg a megszorító intézkedések miatt cégüket. Ismertetése szerint a magyar piacon jelenleg csaknem 100 ezer építési vállalkozás van bejegyezve, ez a szám véleménye szerint azonban irreális, nem tartható. Hozzátette: a magyar vállalkozókat elsősorban a körbetartozás, az erős verseny és a szigorított munkavédelmi ellenőrzések sújtják.