Az Európai Unió foglalkoztatási, munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi tanácsának a napokban zajlott ülésén számos probléma napirendre került. A grémiumban a szakminiszterek, illetve képviselőik kapnak helyet és mint általában, most is fontos kérdésekben hozott döntéseket a tanács. Ezúttal egy olyan keretcsomagról volt szó, amely meghatározza az elkövetkező évekre az Európai Unió foglalkoztatási stratégiáját. A fő cél az, hogy több és jobb munkahelyet teremtsenek a tagállamokban, különösen a fogyatékkal élők, az idősek és a fiatalok számára.
Az Unióban egyre inkább erősödnek az atipikus foglalkoztatási formák, amelyek egyik legfontosabbika a munkaerő-kölcsönzés. A munkaerő-kölcsönzésben nem mindegy, hogy a kölcsönzött munkaerőre milyen munkajogi, bér és egyéb szociális juttatási szabályok vonatkoznak. Például, hogy mennyi idő után válik a kölcsönzött munkaerő teljes jogú munkaerővé, milyen juttatásokra jogosultnak. Az egyes tagállamok ennek kapcsán külön utat szeretnének járni, azt szeretnék, hogy egy hosszabb átmeneti idő után alkalmazzák ezeket. Az államok azt szeretnék, hogy próbaidő után kelljen a kölcsönzött munkaerő számára ugyanolyan feltételeket teremteni, mint amilyet a normál alkalmazásba lévők kapnak. Azokban az országokban, ahol erősek a szakszervezetek elérték, hogy a főállású munkaerőnek előnye legyen a kölcsönzött munkaerővel szemben.
Magyarországon elsősorban a szezonális munkavégzésre jellemző ez forma, vagy pedig olyan tipikus esetekben próbálják most még multinacionális nagyvállalatok ezt kihasználni, amikor nem szeretnék bérköltségként megjeleníteni a munkatársaik bérét, hanem mondjuk ilyen költségként elszámolják, kölcsönzött munkaerőként.
Munkaerő-kölcsönzés az Unióban és itthon
A munkaerő-kölcsönzésben nem mindegy, hogy a kölcsönzött munkaerőre milyen munkajogi, bér és egyéb szociális juttatási szabályok vonatkoznak. Megnyílik a német és a francia munkaerőpiac a lengyelek előtt.
