A Gazdasági Minisztériumban a napokban készült el az alap tavalyi kiadásainak, bevételeinek részletes elemzése.
Ennek alapján megállapítható, hogy a legnagyobb kiadási tételt, 61,7 milliárd forinttal a járadékfizetés és annak társadalombiztosítási terhe jelentette. Ezt követi a foglalkoztatási és képzési támogatások 30,6 milliárd forintos finanszírozása.
Az alap 18,9 milliárd forintot fizetett ki jövedelempótló támogatásokra. Ilyen jellegű új támogatás múlt év májusától a módosított foglalkoztatási törvény alapján már nem állapítható meg. A rehabilitációs célú kifizetések összege 15 milliárd forint volt, amelynek döntő részét a költségvetésen keresztül fordították a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására. A szakképzési célokra 12,2 milliárd forintot fizetett ki az alap. A munkaerőpiaci szervezet működtetése, fejlesztése 11,9 milliárd forintot igényelt.
A járadékrendszerből kikerülők segélyezését az önkormányzatok végzik. Számukra a költségvetésen keresztül 6,8 milliárd forintot utalt át az alap. A bevételek 155,7 milliárd forintja nem érte el a kiadási összeget. A különbözetet a korábbi évek többleteiből fedezik. A múlt évben a legnagyobb, 93,6 milliárd forintos befizetést az alapba a munkáltatók teljesítették a munkaadói járulékkal. A munkavállalók 42,8 milliárd forintot fizettek be az alapba.
Munkaerőpiaci Alap: tavaly 162 milliárd forintos kiadás
A Munkaerőpiaci Alap 162 milliárd forintot fordított múlt évben a munkanélküliek ellátására, az elhelyezkedési lehetőségeket javító programokra.