Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó tíz ország közül nyolcban (Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában) végezte legújabb kutatását a Hewitt HR tanácsadó cég.
A felmérés rávilágított arra, hogy a munkavállalói képviselet fejlődése a munkahelyen új kihívások elé állítja a munkaadókat. Ez mind a munkavállalói jogok megértése és elfogadása, mind a munkavállalókkal folytatott kommunikáció stratégiájának kialakítása terén érezhető. Amíg az EU tagországaiban már komoly hagyománya van annak, hogy a munkavállalók gyakorolják a véleményezési és tájékoztatáshoz való jogaikat, az újonnan csatlakozó országokban a vállalatok vezetői még számos tevékenységet bizalmas információnak éreznek, és nem szívesen osztanak meg az alkalmazottaik képviseletével.
Toldi Gábor, a Hewitt HR tanácsadó cég marketingvezetője a siker kulcsát a kétirányú kommunikációban látja. "Amennyiben a két fél partnerkapcsolatban tud együttműködni, az érdekképviselet hatékonyan tudja támogatni a vállalatot üzleti céljai elérésében".
Az 1990-es évek elejére a csatlakozó országok mindegyikében jelentős mértékben csökkent a szakszervezeti tagok száma. Ez nagymértékben a rendszerváltás eredménye: megszűnt a munkavállalói testületekbe való belépés kényszere. Azok, akik mégis tagok maradtak vagy újonnan léptek be a szakszervezetekbe egyre aktívabb szerepet játszottak annak működésében. Ezt támogatta, hogy a szakszervezetek és üzemi tanácsok tevékenységi köre a megújult piacgazdaságban egyre konkrétabb meghatározást kapott.
A felmérés rámutat, hogy ma már az összes újonnan csatlakozó országban a dolgozók kezdeményezésére jönnek létre a munkavállalói testületek, melyek tagjait titkos szavazással a tagok maguk választják. A jogállamiság szabályainak megfelelően az érdekvédelmi tanácsok tagjai tevékenységük idején védelmet élveznek a vezetőséggel szemben képviselt álláspontjuk megvédése érdekében.
Munkavállalói képviseleti szervek sorsa a csatlakozás után
Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok körében kezdett nemrég átfogó kutatássorozatot a világ egyik vezető HR tanácsadó cége, a Hewitt, melynek második tanulmánya a munkavállalói képviseletek jogait hasonlítja össze. A kutatás a csatlakozó országok szabályozását és gyakorlatát elemzi az üzemi tanácsok és szakszervezetek működésével, illetve jogosítványaival kapcsolatban. A felmérés aktualitását a gazdasági dekonjunktúra idején egyre nagyobb eséllyel kialakuló munkahelyi konfliktusok, valamint a munkaadók és munkavállalók közötti információáramlás, a belső kommunikáció felértékelődése adja.
