Az idén januárban, amikor az üzemanyagok ára – így utólag tudjuk – mélypontján volt a tavaly novemberben kezdődött áresést követően, Rogán Antal feltette azt az első hallásra logikusnak tűnő kérdést, hogy miért nem csökken a kenyér ára, ha az üzemanyagé igen? A politikus többek között arra hivatkozott, hogy a cégek korábban előszeretettel indokolták az áremeléseket a magas fuvarozási költségek miatt, mostanában viszont kínosan hallgat mindenki.
Akkor itt az mfor.hu hasábjain is kiszámoltuk, hogy mit jelentene az üzemanyagára esése a kenyér árában. Kiderült, hogy szinte elhanyagolható, még az egy százalékot sem elérő csökkenést tapasztalhattunk volna.
Mivel immár ismerjük az idei első félévi üzemanyag-forgalmi adatokat és az árakat is, érdemes utánaszámolni, hogy mennyit nyerhettek a vállalkozások az alacsonyabb üzemanyagárakon.
Aki rendszeresen olvassa cikkeinket, tudja, hogy eddig minden hónapban kiszámoltuk, mennyit is nyertünk összesen az üzemanyagon, azzal, hogy az aktuális fogyasztást nem a tavaly októberi árakon kellett finanszíroznunk. Az egyenleg eddig 116 milliárd forint, most azonban egy kicsit más oldalról közelítjük meg a kérdést.
A NAV jövedéki statisztikáiból, illetve a KSH üzemanyag-áraiból ugyanis ki tudjuk számolni, hogy mennyit fordítottunk 2015 első félévében benzinre, illetve gázolajra és mennyit a tavalyi év hasonló időszakában.
A gázolaj esetében lényegében ugyanannyit, vagyis 2014 első felében 509,7 milliárdot, idén pedig 509-et. Csakhogy ezért az összegért 14,2 százalékkal többet tankoltunk, mint tavaly, vagyis 171,1 ezer literrel nagyobb mennyiséget. A gazdaság szempontjából nyilván a gázolaj a lényegesebb, ha más miatt nem is, gondoljunk a fuvarozásra, amely felfutása egyértelmű jele a növekedésnek, vagy a kiskereskedelmi forgalom bővülésének.
Bár azt nem tudjuk, hogy az első félévben "elégetett" 1,37 millió liter gázolaj hány százalékát vették meg magánszemélyek és mennyit a gazdasági szféra szereplői, a benzinfogyasztásból azért következtethetünk rá. Utóbbi ugyanis 4,1 százalékkal 795 ezer literre emelkedett. (Jelenleg itthon még mindig túlsúlyban vannak a benzines kocsik a személyautó-állományban, de arányuk csökken.) Ez alapján nem tévedhetünk túl sokat, ha azt állítjuk, hogy a gázolajfogyasztás 14,2 százalékos növekedéséből 8-10 százalékot a gazdaság és kiskereskedelem felfutásának számlájára írhatunk.
Ez pedig azt jelenti, hogy 2014 elejéhez képest a gazdasági szereplők 100-120 millió liter gázolajjal voltak beljebb idén, amely tavalyi árakon 42-50 milliárd forintnak felel meg. Vagyis megközelítőleg ekkora lehet az az összeg, amit ők spóroltak az alacsonyabb üzemanyagárakon.
Ez bár első ránézésre soknak tűnik, elterül a teljes magyar gazdaságon belül, vagyis nem igazán lehet számonkérni a pékeken, vagy a kiskereskedelmi láncokon, hogy ez jelenjen meg az árakban. Mi vásárlók, igazából abban bízhatunk, hogy ha a gazdaság beáll az alacsonyabb árszintre és a cégek megkötik majd az új fuvarszerződéseiket, akkor a versenynek köszönhetően valamit mi is érezni fogunk a pénztárcánkon keresztül.
Szász Péter
mfor.hu
