Az elfogadott szöveg értelmében újságírók a jövőben nem vonhatók felelősségre szolgálati vagy államtitkok megsértésében való közreműködés miatt olyan anyagok publikálása nyomán, amelyekhez bennfentes forrásoktól jutottak hozzá.
A kormányzati lépés előzménye az úgynevezett Cicero-ügy volt. 2005-ben a nevezett folyóirat egyik cikke a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) egy olyan anyagából idézett részleteket, amely titkosított volt. Emiatt a potsdami ügyészség és a tartományi bűnügyi hivatal emberei házkutatást tartottak a folyóirat szerkesztőségében, írásos dokumentumokat foglaltak le, és fél napra megbénították a lap dolgozóinak munkáját. A jogi lépés alapja szolgálati titok elárulása volt.
A sértett fél panasszal fordult az alkotmánybírósághoz, amely 2007-ben kimondta: a Cicero helyiségeiben végrehajtott razzia alkotmányba ütköző lépés volt. Házkutatási és lefoglalási akciók minden esetben sértik az alkotmányt, ha kizárólag az a céljuk, hogy felkutassák azokat a "szivárgási pontokat", amelyeken keresztül egy adott hatóságtól bizalmas információk kerülhetnek ki.
A kormány által szerdán jóváhagyott törvénymódosítás a német büntető törvénykönyv 353b paragrafusának kiegészítését célozza. Ez a jogszabály öt évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő olyan hivatalos személyek esetében, akik szolgálati titkot sértenek meg. Az ügyészségek azonban erre a paragrafusra hivatkozva léptek föl olyan sajtószervekkel, illetve tudósítókkal szemben is, akik felhasználták a birtokukba került titkos információt. A jövőben a passzushoz illesztett új bekezdés fogja kizárni a "szolgálati titok elárulásához nyújtott segédkezés" esetét, vagyis: ezután egyetlen újságíró sem követ el bűncselekményt, ha hozzá eljuttatott titkos anyagot hoz nyilvánosságra.
MTI
