A legtöbb olyan tagállamban, ahol a nők foglakoztatottsági szintje alacsony (például Málta, Olasz-, Görög- és Lengyelország), a különbség az uniós átlagnál kisebb, ez az alacsony képzettségű nők elenyésző arányát mutatja a munkaerőpiacon.
A magas bérkülönbség általában az olyan országokban (például Ciprus, Észtország, Szlovákia, Finnország) jellemző, ahol a nők korlátozott számú szektorban, illetve munkakörben dolgoznak. Azon tagállamokban (például Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Ausztria, Svédország), ahol a nők jelentős aránya dolgozik részmunkaidőben, viszonylag magas a két nem közötti kereseteltérés.
A két nem közötti bérkülönbség növekedik a végzettségi szint emelkedésével. A felsőfokú végzettségűek körében ugyanis 30 százalék feletti az eltérés a fizetésekben, míg a középfokú végzettségűeknél csak 13 százalék. Hasonló a helyzet az életkor tekintetében is: az 50-59 évesek körében több mint 30 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, míg a 30 év alattiaknál hét százalék a differencia, közli a Világgazdaság.
