A múltra nézve azokat a cégeket illeti meg mentesség, amelyek az "aggályos" foglalkoztatási jogviszonyt 2004. március 31-ig tartalmának megfelelően átalakítják. Mint Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter fogalmazott ezzel a kiegészítő megoldással az érintettek méltányos lehetőséget kapnak, hogy alkalmazkodjanak az egyébként már hosszú ideje érvényben lévő szabályokhoz.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a Munka törvénykönyvének július elsejei módosítása nem teremtett új helyzetet, csak pontosította az eddig is érvényes rendelkezéseket. Ennek megfelelően csak azok a szerződések tekinthetők aggályosnak, amelyekben a jogviszony tartalma munkaviszonynak felel meg. "Így nincsenek érintve azok a szerződések, amelyeknél betéti társaság vagy más társas vállalkozás a szerződő fél, és a magánszemélyek annak tagjaként végeznek munkát" - idézte az MTI a minisztert.
Korábban több szakmai és érdekvédelmi szervezet is fenntartásait hangoztatta a Munka törvénykönyvének módosítása miatt. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége (MÚOSZ) július 10-én közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy, véleménye szerint a módosítás nyomán a magyar sajtóban munkahelyek szűnhetnek meg, csökkenhetnek az amúgy sem magas fizetések, és az ígéretek ellenére várható ellenőrzések lehetetlen helyzetbe hozhatják a kényszervállalkozó újságírókat.
A munkaügyi ellenőrök évente körülbelül 30 ezer munkaadónál végeznek komplex munkaügyi ellenőrzést az ellenőrök, és különféle szabálytalanságok miatt körülbelül 50 ezer intézkedést hoznak.
Nem büntetik a kényszervállalkozókat alkalmazókat
Azok a cégek, amelyek korábban kényszervállalkozókat alkalmaznak mentesülhetnek az adó- és járulékkülönbözet visszamenőleges megfizetése. Ennek érdekében a kormány a nyár végén törvényjavaslatot nyújt be.
