Menedzsmentfórum
Kecskeméti Bébiétel elnevezésért folytatott csatában döntő fordulat állt be. Ugyanis a Magyar Szabadalmi hivatal szeptember első napján visszamenőlegesen védjegyként jegyezte be a Kecskeméti Bébiétel elnevezést és egyúttal elutasította a német HIPP cég ezt meggátolni kívánó észrevételét. A német HIPP Kft. még a Kecskeméti Konzervgyár Rt. nevéből is töröltetné a "Kecskeméti" megjelölést, ám a szabadalmi hivatal ezt is elutasította.
A több mint százéves kecskeméti gyár, ezentúl védjegyoltalom alatt forgalmazhatja termékeit.
Az előzményekhez hozzátartozik, hogy az amerikai Heinz cég olaszországi leányvállalata 1999-ben eladási szerződést kötött a német HIPP céggel a Kecskeméti koronás védjegy átruházásáról (a németek 2,7 milliót fizettek).
Az időközben nyivánosságra került szerződésből kiderült, hogy a Heinz valójában nem a gyártást vagy a gyártóeszközöket, hanem a magyar piacon levő 84 %-os részesedését adta el a HIPP-nek. Az eladó még azt is vállalta, hogy öt éven át nem gyárt és forgalmaz bébiételt Magyarországon, és a Kecskeméten maradt gyártóeszközök 5 éven keresztül a Magyar Köztársaság területére történő gyártásban és forgalmazásban nem vesznek részt.
A HIPP szinte versenytárs nélkül maradt, legnagyobb riválisa, továbbá az egyetlen magyar gyártóüzem kivonta magát a magyar piacról.
Ám bébiételt gyártó Kecskeméti Konzervgyár Rt. mindeközben gazdát cserélt. A Heinz egy hazai vállalkozói csoportnak adta el a vállalatot és Kecskeméti Bébiételgyártó Kft. néven, a gyár eszközeivel, de más néven és a HIPP-étől jelentősen különböző külalakban folytatta a bébiételek gyártását.
Ezt sérelmezte a HIPP, mert szerintük a kecskeméti gyár megsértette a versenyjogot és gyártmányai összetéveszthetők az "általa megvásárolt" jogokkal és megjelöléssel. Ezt utasította el a Szabadalmi Hivatal, amikor védjegyoltalomban részesítette a kecskemétiek megjelölését.
