A kutatási eredmények megvitatására szervezett konferencián megjelent szakértők megállapították, hogy szükség van a magyar munkavállalók attitűdjének megváltoztatására, s a magyar munkaerő sokkal rugalmasabbá tételére, ha az ország meg akarja őrizni versenyképességét - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményben.
Mint korábban az mfor.hu megírta, Magyarországon a munkavállalóknak csupán 26 százaléka lenne hajlandó belföldön más településre költözni annak érdekében, hogy másik munkahelyet vagy munkát találjon. A válaszadók legnagyobb része a lakóhelyéhez való érzelmi kötődéssel magyarázza az alacsony költözési hajlandóságot, külföldi munkára 20 százalékuk vállalkozna, de közülük 40 százalék egyáltalán nem beszél idegen nyelvet.
Nem akarunk tanulni sem
A rugalmatlanság nem csupán földrajzilag nyilvánul meg. A megkérdezettek 84 százaléka nem járna sem tanfolyamra, sem iskolába, hogy új képzettségével könnyebben találjon állást. Olyan településre is akad példa, ahol a munkanélküliség száz százalékos, miközben a helyi termelővállalat külföldieket kénytelen alkalmazni.
Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója a kutatás eredményeit értékelő konferencián elmondta, hogy az üzleti környezet, az ügyfelek igényei olyan gyorsan változnak, hogy emiatt a rugalmasság kulcskérdés, a versenyképesség egyik meghatározó tényezője. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a folyamatos tanulás, egyre nagyobb a munkáltatók igénye a mobil munkaerőre, amely képes a vállalaton belüli elmozdulásra akár szakterületét, pozícióját vagy a munkavégzés helyszínét illetően.
Nincsenek képzések a kkv-szektorban
Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képzési és foglalkoztatási szakállamtitkára azt hangsúlyozta, hogy a mobilitás fontos szerepet játszhatna a gazdaságélénkítésben, a beruházási kedv fokozásában, a versenyképesség javításában, a munkaerő keresletének és kínálatának összehangolásában, a demográfiai folyamatok kiegyenlítésében és az egyének tapasztalatszerzésében. Hozzátette: elég sok pénz van a mobilitás támogatására, mégsem kérik a vállalatok.
Az államtitkár rámutatott egy másik lehangoló tényre: a kkv-szektorban a legtöbb munkavállaló egyáltalán nem találkozik képzéssel a munkahelyén. Ez a helyzet annak ellenére alakult ki, hogy vállalati képzésre, vagy újonnan betelepülő cégek munkaerejének kiképzésére korlátlan vissza nem térítendő forrás áll rendelkezésre.
Kis Gergely, a kutatást készítő GKI eNET ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy Magyarországon a munkahelyváltási trendek nagyjából megegyeznek az unióssal, ami azt jelenti, hogy nálunk átlagosan ugyanúgy négy esetben váltanak munkahelyet az emberek életük során, mint az EU-ban. Azonban a magyar fiatalok nem szívesen mennek el távolra a lakóhelyüktől. Úgy vélte, az élethossziglan tartó tanulás gondolata sem ment át a fejekbe. A magyar munkavállalók megújulási szándéka a kutatás szerint szinte a nullával egyenlő, pedig 30 százalék lenne az egészséges arány.
"Egyelőre kedvező desztináció vagyunk az üzleti befektetők szemében, de ezt a munkaerő rugalmatlansága ma már erősen veszélyezteti" - állapította meg Suhajda Attila, az IBM Magyarország kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója, majd levonta a következtetést: új hozzáállás kell a változó közegben a munkavállalótól és az államtól egyaránt.
