A diplomások egy része például képzettségénél alacsonyabb szintű munkakörbe kényszerült, kiszorítva a korábban e posztokat betöltő középfokú iskolai végzettségűeket. A korábbi évtizedhez képest 33 százalékkal nőtt az érettségizettek, több mint 100 százalékkal a diplomát szerzők száma. A hallgatói létszám csaknem megnégyszereződött.
A legnagyobb problémák a szakmunkásképzés területén tapasztalhatók. A szakiskolákba felvételiző fiatalok száma rohamosan csökkent. Megszűntek a vállalati tanműhelyek, a szakiskolák technológiai felszereltsége ritkán kompatibilis a vállalatoknál alkalmazott technikával. A gyakorlati oktatást kényszerből egyre nagyobb arányban helyettesíti az elméleti. Nem csupán az a probléma, hogy kevesen kerülnek ki a szakiskolákból, hanem az is, hogy felkészültségük nem elégíti ki a munkáltatók igényeit - írja az MTI a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium elemzésére hivatkozva.
Ugyanakkor egyre többen tanulnak a felsőoktatásban. Korábban a jelentkezők 35 százalékát vették fel egyetemi, főiskolai képzésre, jelenleg ez az arány 60 százalék. Kedvezőtlen például, hogy a tömeges képzés miatt a szemináriumi foglalkozásokat felváltották a több száz hallgató egyidejű oktatására alkalmas előadások.
A felsőfokon képzett fiatalok még így is kedvezőbb adottságokkal bírnak a munkaerőpiacon. Nagyobb kapcsolathálóval rendelkeznek, rugalmasabban képesek alkalmazkodni az elvárásokhoz, több feladat megoldására alkalmasak, több irányba képezhetők tovább - utal rá a szakmai elemzés.
