Az ír Esélyegyenlőségi Hatóság és a Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet (Economic and Social Research Institute, ESRI) közös kutatásának eredményei szerint az ír munkaadók jelentős része még mindig hajlik arra, hogy nacionalista nézeteket vallva az ír munkavállalóknak kedvezzen egy azonos képzettségű bevándorlóval szemben. A vizsgálat során a kutatók megállapították, hogy azokat az álláskeresőket, akik hagyományosnak számító ír névvel rendelkeznek, kétszer akkora eséllyel hívják be állásinterjúkra, mint idegen eredetű névvel rendelkező társaikat.
Magyarországon is mindennapos a név alapú diszkrimináció
"Magyarországon is mindennapos jelenség a romák munkaerő-piaci diszkriminációja, már az álláskeresés első lépésénél, a telefonos beszélgetésnél" – állítja Sik Endre, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára. Sik szerint friss példa erre a a NEKI jelenleg folyó diszkrimináció tesztelése. A többlépcsős tesztelésben egyrészt vizsgálják az álláshirdetések megfogalmazásában esetlegesen előforduló diszkriminatív és fair tartalmakat, majd 100 hirdetést kiválasztva budapesti és vidéki munkáltatók telefonos tesztelését végzik el. Végül a tesztelésekből kiválasztott öt diszkriminatív munkáltató esetét a NEKI közérdekű igény érvényesítéssel élve az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé viszi az ügyet.
"A telefonos tesztelések során előfordult, hogy a potenciális munkáltató lecsapta a telefont a vonal másik végén bejelentkező Kolompár József név hallatán, majd néhány perc múlva kedélyesen elbeszélget ugyanarra az állásra jelentkező Kiss Józseffel. További elszomorító példa az az eset, amikor az egyik hipermarket lánc munkáltatója a roma jelentkezőnek nyíltan megmondta, hogy a raktáros állásra van esélye, de a pénztáros állást meg sem érdemes próbálnia. A kutatás még nem zárult le, az eredmények 2009 őszén lesznek hozzáférhetők" – fest elszomorító képet a jelenlegi magyarországi helyzetről Sik Endre.
