<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Még így a cikk legelején tippelésre buzdítjuk! Kommentben írja meg, sikerült-e kitalálnia.

Több mint 47 milliárd forintot fizetett az államkassza helyett látványcsapatsport szervezeteknek az OTP az elmúlt hat évben - írta a G7 a csütörtöki cikkében, melyben próbálták feltérképezni, a hazai és külföldi nagyvállalatok mennyi pénzt tolnak a sportba ahelyett, hogy azt adóként befizetnék. 

Az OTP mellett a Molról, a Magyar Telekomról, az E.On-ról és a GE Hungary-ről sikerült kideríteni, hogy TAO-n keresztül támogatja a hazai sportot. És bár a legnagyobb hazai bank, az OTP közölte a legrészletesebb adatokat, a válaszuk mégsem volt teljes körű. Azt ugyanis nem árulták el, hogy az általuk adott támogatás mely sportszervezetnél kötött ki, csak annyit közöltek, hogy a labdarúgást és a kézilabdát részesítik előnyben, ezen belül is főleg az utánpótlás-nevelést. 

Bár az OTP próbált titkolózni, mégis tudjuk, hova folyatja az államkasszába való pénzeket. A támogatási folyamat másik végéről találhatunk rá a megoldásra, ami bár teljesen logikusnak tűnik, nem biztos, hogy egyszerűen kitalálható lenne a kedvezményezett kiléte; még a személyi összefonódások révén sem. A közös pont a történetben Csányi Sándor személye, aki nemcsak az OTP élén áll, de a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke is. Ez alapján érthető, hogy a bank egyik előnyben részesített sportága a labdarúgás. 
 
Csányi Sándor az MLSZ legutóbbi közgyűlésén 

A 47 milliárd forint 97,6 százaléka, vagyis 45,6 milliárd forint a Magyar Labdarúgó Szövetséghez vándorolt. 

Mindezt pedig maga az MLSZ "vallotta be", a közgyűléseken tárgyalt éves szakmai és pénzügyi beszámolókban ugyanis szinte "tételesen" lebontják, honnan érkeznek a TAO-pénzek. Az OTP 2015-ben adta a legtöbb támogatást, 10,4 milliárd forintot, 2016-ban 9,2-t, előtte viszont pár milliárddal kevesebb jutott. Az adatok alapján megállapítható, hogy átlagosan évi 7,5 milliárd forintot utal az OTP az MLSZ-nek. 
 
 
 
A bank mellett a Mol 2011-ben adott 505 milliót, tavaly pedig ennek sokszorosát, 4,9 milliárdot utal az államkassza helyett a szövetségnek. Az OTP és a Mol mellett szinte minden évben feltüntetnek még egy "egyéb" kategóriát is, ám a titokzatos szereplőktől kapott TAO elenyésző nagyságrend. Néhány tíz-, százmillióról beszélhetünk, a legnagyobb tétel 2015-ben került feltüntetésre, 2,5 milliárd forint.
 
Kapcsolódó anyag:
Az MLSZ sportfejlesztési programja alapján a beérkező támogatásokat javarészt az utánpótlás-nevelésre, valamint a személyi jellegű kiadások fedezésére fordítják. A 2016-os program szerint
  • személyi jellegű ráfordításokra valamivel több mint egymilliárd forintot igényeltek, 
  • tárgyi eszközökre 890 milliót,  
  • utánpótlás-nevelésre 4,1 milliárdot, 
  • általános képzésre 116 milliót, 
  • szakképzésre 13,9 milliót,
  • versenyeztetésre pedig 3,9 milliárdot. 
 
Székely Sarolta
mfor.hu 
hirdetés

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.