Magyarországon a 65 év felettiek aránya a teljes lakosságon belül 17,5 százalék, amely egy százalékponttal alacsonyabb az unió 18,5 százalékos arányánál. Sőt, ha a 10 évvel korábbi 2004-es adathoz viszonyítjuk a tavalyit, akkor a növekedés 2 százalékpontos szemben az unió 2,1-es emelkedésével.
Ezt az adatot egy másik megvilágításból nézve azonban nem lehetünk nagyon elégedettek. Magyarországon ugyanis nagyon alacsony a várható életkor uniós összevetésben: 75,8 év a 80,6-tal szemben (2013-as adat). Ennél csak a bolgárok, a lettek, a litvánok és a románok élnek rövidebb ideig. Vagyis ha innen nézzük, akkor a 65 év felettiek arány könnyen lehetne akár az EU-s átlagnál is nagyobb.
A 14 alattiak arányát tekintve már rosszabbul állunk az uniós átlagnál, az ugyanis 14,4 százalék itthon, szemben a közösségi 15,6 százalékos átlaggal. 2004-hez képest a hazai arány 1,5 százalékponttal romlott, míg az unióban „csak” 0,8-cal. Ráadásul ez a 14,4 százalék az 5. legalacsonyabb az unión belül, az egyáltalán nem szívderítő helyezésünk nem is annyira meglepő, hiszen hazánkban az egyre alacsonyabb születésszám okoz problémákat. A mutató vizsgálatára egyébként érdemes lesz néhány év múlva visszatérni, hiszen a kormány több gyermekvállalást ösztönző intézkedéssel próbál javítani az elmúlt évtizedek rossz tendenciáján.
A 15 és 64 év közötti korosztály aránya nálunk 68 százalék, míg az EU-ban 65,8. 10 év alatt Magyarországon 0,6 százalékpontos volt a csökkenés, míg az EU-ban 1,4.
A tagállamok között Olaszországban a legmagasabb a 65 év felettiek aránya 21,4 százalék és Írországban a legalacsonyabb 12,6. Az írek – nem meglepő módon – a legmagasabb aránnyal büszkélkedhetnek a 14 alattiak tekintetében (22 százalék), a legalacsonyabb számot pedig a németeknél mérte az Eurostat 13,1 százalékot.
Szász Péter
mfor.hu
