Az európai uniós országokban jelentősen eltér a gyakorlat a minimálbér meghatározását illetően. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban az MTI érdeklődésére elmondták: Csehországban például az egyes munkakörök szerinti 12 elemű kötelező bértarifa rendszert alkalmaznak.
Ebben a rendszerben a legalacsonyabb tétel az országosan kötelező minimálbér, a legfelső kötelező tétel ennek több mint kétszerese. A minimálbér összegét nem az érdekegyeztető partnerek állapítják meg, mint Magyarországon, hanem a kormány az árindex alapján. Máltán szintén kötelező bértarifákat alkalmaznak, itt 16 szakterületre írnak elő kötelező minimumokat.
Nincs valamennyi európai uniós tagállamban jogszabályban előírt országos minimálbér. Több államban ágazati kollektív szerződések garantálják a legkisebb keresetet. Ilyen ország Ausztria, Dánia, Finnország, Németország, Olaszország, Svédország. Országos ágazatközi kollektív szerződésben rendezik a kérdést Belgiumban és Görögországban.
Az országosan kötelező minimálbért is különféle módon határozzák meg az uniós tagok. Franciaországban például évente, de nyáron igazítják a minimálbért az inflációhoz, illetve a fizikai munkavállalók órabér-emelkedéséhez. Spanyolországban általában szintén évente emelik a minimálbért, de ha az infláció magasabb a tervezettnél, akkor félévente is lehetséges ez.
Portugáliában a szociális párbeszéd bizottsággal konzultálva dönt a kormány évente az emelésről, az Egyesült Királyságban az alacsony bérek bizottságának javaslata alapján. Írországban a miniszteri rendelettel előírt minimálbér teljesítése alól a munkaügyi bíróság határozata alapján legfeljebb egy évre felmentést kaphat a munkáltató.
Lengyelországban hasonlít a magyar gyakorlathoz a minimálbér meghatározása. A kormány a munkaadói és munkavállalói képviseletekkel együtt, a szociális és gazdasági bizottságban dönt az emelésről. Amennyiben nem sikerül megegyezni, a kormány önállóan dönt. Az előző kormányzati időszakban Magyarországon is lehetőség volt erre, de a jelenlegi kormányzat visszaállította az Országos Érdekegyeztető Tanács a minimálbérre vonatkozó kizárólagos jogosítványát. Lengyelországban például az idei évre nem tudtak megegyezni a szociális partnerek az emelés összegében, ezért a kormány döntött.
A szlovák szisztéma is hasonló. Ott szintén a közös döntés a cél, ám mivel az utóbbi években nem sikerült kölcsönösen elfogadható mértékben megegyezni, ezért a kormány határozott az emelésről. Szlovéniában a gazdasági és szociális tanácsban az utóbbi években sikerült megegyezni a minimálbér emeléséről, a tárgyalásnál a tárgyévben feltételezett inflációt, illetve a korábbi év GDP- javulását veszik figyelembe.
Kapcsolódó anyagok:
Több álláskeresési járadékot kapnak a magasabb jövedelműek
