Nőtt a hazai energiafelhasználás

Az energiatakarékossági programok kedvező hatásai már jelentkeznek. A német szénsegély program, a PHARE energiatakarékossági alapja és a Széchenyi-terv együttesen éves szinten mintegy 10 petajoule energia megtakarítását eredményezi. Molnár László úgy vélekedett, a stabilitás egyelőre jellemző marad a magyarországi felhasználásra. A gazdaság szerkezetváltása még nem fejeződött be, a modernizáció folytatódik. Erőteljesen fog fejlődni például a közlekedési szektor, amelynél a felhasznált energia 90 százalékát a közúti közlekedés fogyasztja, a vasúti közlekedés aránya mindössze 7 százalék.

A közúti közlekedés felhasználása az EU országainak trendjéhez igazodva várhatóan nőni fog, dacára az autópark korszerűbbé válásának. A lakosság gazdagodásával ugyanis a nagyobb teljesítményű autók iránt nő az igény és az emberek többet, gyorsabban autóznak. Az ügynökség 2020-ig szóló prognózisa szerint hosszú távon évi 0,5-1 százalékos felhasználás-növekedéssel kell számolni, a villamosenergia-felhasználás ennél várhatóan kicsit gyorsabban nő. A rendelkezésre álló forrásokon belül továbbra is kiemelt szerepe lesz a földgáznak: a háztartások 72 százaléka jelenleg is földgázfogyasztó, és ez még nőni fog.

A nemzetközi tendenciák arra engednek következtetni, hogy a szén szerepe 2010 után nő a felhasználásban. Magyarországnak figyelembe kell vennie, hogy a szén olcsósága miatt versenyelőnyt élvez más energiahordozókkal szemben, eközben jelentős környezetvédelmi beruházásokat igényel, ugyanakkor a jelenlegi gáz-és olajbeszerzési források zsugorodhatnak. "Ez felveti a paksi atomerőmű élettartam-meghosszabbításának szükségességét," mondta Molnár László. A megújuló energia mintegy 35 petajoule-t tesz ki a hazai energiafelhasználásban. Szakértők szerint Magyarországon a mezőgazdasági hulladékból nyert biomassza illetve biogáz lehet hosszú távon perspektivikus megújuló energiahordozó.