A munkaerő iránti kereslet szezonális alakulásának köszönhetően a 2008. második negyedévében betöltésre váró álláshelyek száma tíz százalékkal kevesebb volt, mint az előző negyedévben, valamint 4,6 százalékkal maradt el az előző év hasonló időszakától.
A betöltetlen álláshelyek száma az ILO-definíció szerint meghatározott munkanélküliek mintegy 12 százalékának felel meg - olvasható a KSH összegzésében.
Az összegzés szerint a munkaerő iránti kereslet a vállalkozásoknál 1,1 százalékkal nőtt, míg a költségvetési intézményeknél 16,3 százalékkal csökkent.
Az idei év első negyedévében az összes álláshely 1,4 százaléka volt betöltetlen, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók 37.800 álláshely betöltésére tettek aktív lépéseket, a versenyszférában 26.200, a költségvetési intézményeknél 10.700 volt az üres álláshelyek száma ebben az időszakban.
A cégek munkaerő-keresletének 60 százaléka a feldolgozóiparban (11.800 darab) és az ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatásokban (4.100 darab) jelentkezett, míg arányait tekintve átlagot meghaladó volt a kereslet a pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalatok esetében is (2 százalék).
A vállalatok a betölthető munkahelyek mintegy háromnegyed részére felsőfokú végzettséggel, illetve valamilyen szakképzettséggel rendelkező álláskeresőt "igényeltek"; irodai, ügyviteli munkát tartalmazó munkahely 6.400 maradt betöltetlen.
A költségvetési intézmények üres álláshelyeinek mintegy fele az egészségügyben és a szociális ellátásban jelentkezett, ahol elsősorban a szakképzett munkaerő iránt volt kereslet.
A KSH nemzetközi összehasonlítása szerint a nagy munkaerőpiaccal rendelkező Németországban és Nagy-Britanniában együttesen több mint 1,9 millió volt a betöltésre váró munkahelyek száma. Az üres álláshelyek száma 100 ezer körül volt még Hollandiában, Csehországban, Spanyolországban, illetve Romániában is.
A KSH adatai szerint 2008 első félévében a 15–74 évesek közül 4 millió 182 ezren vettek részt a munkaerőpiacon, közülük a foglalkoztatottak száma 3 millió 856 ezret, a munkanélkülieké 326 ezret tett ki.
Az aktivitási arány a vizsgált időszakban 54,2 százalék volt, 0,6 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal 50 százalékra mérséklődött, a munkanélküliségi ráta pedig 7,8 százalékra emelkedett.
