A 3000 fő megkérdezésén alapuló felmérés szerint a legtöbb - minden tizedik - külföldi Franciaországból utazott Budapestre, őket a németek és az osztrákok követik. Sokan voltak az írek, a spanyolok és a finnek is; a külhoni vendégek 3 százaléka Romániából jött, ez megegyezik a határon túli magyar vendégek arányával. A fesztivál idegenforgalmi jelentőségét mutatja, hogy a külföldi vendégek több mint 80 százaléka Budapestet is megnézte, több mint egytizedük pedig a Balatonban is csobbant egyet.
A legszerényebb magyar vendég (a belépőn felül) napi 100 forintos, a legnagyobb lábon szigetelő pedig napi 100 ezer forintos büdzséről számolt be. A 4300 forintot kissé meghaladó átlag persze az előbbihez van közelebb; a látogatók egytizede költött 1000 forintnál kevesebbet, közel 20 százaléka 5000 forint feletti összeget. A külföldiek közül a rekorder napi 1000 eurót tapsolt el, az átlagos napi költés valamivel kevesebb mint 40 euró volt.
Az átlagos kiadással és napi 50 ezer látogatóval számolva a jegyárakon felül a fesztivál vendégei közel 2,5 milliárd forintot költöttek el (ebből a magyarok körülbelül 800 milliót). Az összeg meghaladja a rendezvény 2,25 milliárd forintos költségvetését, amely egyébként a tavalyinál 400 millióval volt magasabb. A vendéglátásból származó bevétel az összbevétel 5-6 százalékát adja. A legnagyobb hányad továbbra is a jegyeladásból származik, a szponzorok hozzájárulása pedig 27 százalékos. Az állam 100 millió forinttal támogatta a fesztivált - értesült a Világgazdaság.
