Az érdekképviseleti szervezet vezetője szerint az árbevétel növekedésének mérséklődése egyértelműen a 2005-ös adóemelésnek tudható be. Ekkor ugyanis mintegy a harmadával százezer forintra emelték a pénznyerő automaták üzemeltetőinek havonta befizetendő adóját.
Így a nyerőgéppiacon tevékenykedő vállalkozások árbevételének csökkenési üteme 2004 óta tizenöt százalék körülire tehető. A múlt évben a magyarországi piac játékból származó árbevétele az előzetes adatok szerint mintegy 3,9 százalékkal volt több az előző évinél. Ez mintegy kilencvenmilliárd forintot tett ki, a 2006. évi 87 milliárd forint után. Korábbi években a pénznyerőpiac árbevétele évről-évre húsz százalék körüli mértékben nőtt, ez a tendencia néhány éve megtört.
Schreiber István szerint a vállalkozók többsége már nem tudja a kigazdálkodni a játékadó jelentette többletkiadást a növekvő költségek és a szűkülő kereslet miatt. Az egyre csökkenő fizetőképes kereslet negatív piaci hatását már alig lehet ellensúlyozni. Erre utal az is, hogy a Magyarországon működtetett pénznyerő automaták száma a múlt évben is tovább csökkent. Tavaly 30 485 nyerőgép működött Magyarországon, szemben az előző évi 30 693-mal.
A magyar szerencsejáték szervezők tavaly negyvenmilliárd forint játékadót fizettek be az államkasszába, ez megegyezett a 2006-os befizetéssel. A játékadó 2005-ben mintegy 36 milliárd forint volt.
Schreiber István szerint az általa képviselt szövetség szeretné eléri a szakma számára a méltányosabb és reálisabb adóztatást. Emellett a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke rámutatott: a nyerőgéppiacon működő magyar vállalkozóknak az ország uniós tagságát követően a nyitottabb piaccal, így az egyre élesedő versennyel is szembe kell nézniük. Az elnök utalt arra is, hogy a magyar szerencsejáték üzlet esetleges külföldi kézbe kerülése, jelentős bevételtől foszthatná meg az országot, és így az államkasszát is.
