Nyilvántartásba veszik a munkaerő-kölcsönzőket, munkaközvetítőket

A nyilvántartásba vételhez rendelkezni kell az előírt szakképesítéssel, gyakorlattal, vagy ilyen feltételeket teljesítő alkalmazottal.

A tevékenységet megfelelő, vezetékes telefonnal is rendelkező irodahelyiséggel, vagyoni biztosítékkal, a nyilvántartásról rendelkező határozat jogerőre emelkedését követően lehet megkezdeni. A munkaerő-kölcsönzésnél egymillió forint a vagyoni biztosíték, a külföldre irányuló magán-munkaközvetítésnél 500 ezer forint, a belföldre irányuló, a munkát keresőknek díjat felszámoló közvetítésnél 300 ezer forint.

A megyei munkaügyi központok a nyilvántartási adatokról negyedévente tájékoztatják majd az országos Foglalkoztatási Hivatalt. A magán-munkaközvetítés során tilos a munkát keresők között hátrányos megkülönböztetést tenni nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviseleti szervezethez tartozásuk, vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkoztatással össze nem függő körülmény miatt. A magán-munkaközvetítőnek a munkát keresőt tájékoztatnia kell a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól. Így különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, a gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, a munkaidő-beosztásról, a várható kereseti lehetőségről.

Ha a magán-munkaközvetítő tevékenység külföldi munkavállalásra irányul, a munkát keresőt írásban, hitelt érdemlően kell tájékoztatnia a közvetítőnek a fogadó ország jogszabályairól. Különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról már a közvetítést megelőzően. Ennek elmulasztásával, vagy a téves tájékoztatással a munkát keresőnek okozott kárért a közvetítő felelősséggel tartozik. A magán-munkaközvetítők, illetve a kölcsönbe adók a tárgyévi tevékenységükről az ezt követő év január 31-ig a munkaügyi központ által kiadott adatlapon adnak tájékoztatást. Azokra a kölcsönzőkre illetve közvetítőkre, amelyek megsértik a jogszabályban előírtakat, 60 ezer forintig terjedő pénzbírság róható ki.