A folyékony szénhidrogén földből való kinyerése során a felszínre kerülő gázok jelentős részét felhasználatlanul elégetik, vagyis elfáklyázzák az Egyesült Államokban, mivel a nem hagyományos kitermelés dinamikus felfutásával a szállítói és feldolgozói infrastruktúra nem tud lépést tartani. A „palagáz-forradalom” hatására ugyanis olyan mértékben leesett a földgáz ára, hogy a melléktermékként felszínre hozott gázok hasznosítása gazdaságilag nem éri meg, ezekre a vállalatok hulladékgázként tekintenek, számolt be a Wall Street Journal.
Bár az üledékes kőzetekből (olajpala) kinyerhető olaj, illetve gáz korábban is rendelkezésre állt, ám a 2000-es évek második feléig nem voltak olyan technológiák, melynek segítségével versenyképes áron lehetett volna ebből szénhidrogéneket előállítani. Az új technológiáknak köszönhetően azonban gyökeres változás állt be, a gáz ára zuhanni kezdett, így a melléktermékként felszínre kerülő gázt nem éri meg feldolgozni. Az ilyen módon "nemkívánatossá" váló és elégetett energiahordozók Chicago és Washington városok teljes energiaellátását biztosítani tudnák.
Ha megnézzük a következő ábrát, láthatjuk, hogy 2008-tól kezdve mennyire eltér az amerikai gáz árazása az európaitól, illetve a japántól. Az olcsó energia pedig hosszú éveken keresztül komoly versenyelőnyt biztosíthat az amerikai iparnak.
Nem véletlen, hogy Európában egyre intenzívebb vita alakul ki a nem konvencionális kitermeléssel kapcsolatban, különösen azért, mivel az orosz energiafüggőség szoros hurok az Unió tagjainak nyakán. Azt, hogy Európában az olcsó palagáz miatt gyengülhet a Gazprom erőfölénye az orosz kormány is elismerte tavaly augusztusban. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium tisztviselői szerint az Egyesült Államokban és más országokban zajló „palagáz-forradalom” és az azonnali ügyletek növekedése miatt a Gazpromnak tisztáznia kell beruházásai hatékonyságát. Attól tartanak, hogy az orosz állami gázmonopólium emiatt nem tudja majd tartani a magas árakat az európai országoknak szállítandó gázra kötött hosszú távú szerződéseiben. Sőt, Lengyelország esetében pédául egyenesen arról van szó, hogy megszünhet az orosz energiafüggősség.
Lengyel példa
Donald Tusk, lengyel miniszterelnök szerint ugyanis 2014-ben megkezdődhet a lengyelországi 5,3 ezer milliárd köbméterre becsült palagázkincs kereskedelmi szintű kitermelése, és az ország 2035-re képes lesz biztosítani gázszükségletét és így saját energiabiztonságát.
"Sok év után kijelenthetjük, az én nemzedékem megéri azt, hogy gáz tekintetében önellátóak leszünk, és mi fogjuk diktálni a feltételeket". Tusk szerint a palagázból származó bevételeket egy különleges pénzalapban helyezik el, amely a jövőben a lengyel nyugdíjak biztonságát hivatott garantálni, illetve az önkormányzatokat és a környezetvédelmet fogja támogatni.
Közölte: biztosítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy a fúrások és a palagáz-kitermelés nem jelent veszélyt a természetes környezetre. Mint hangsúlyozta, ez "fontos érv abban a nagy európai vitában, amely arról szól, hogy a palagáz elfogadható, vagy sem." Hollande francia köztársasági elnököt például még nem győzte meg arról az olajlobbi a fúrások veszélytelenségéről.
A franciáknak nem kell
A francia elnök 2012 szeptemberében jelentette be, hogy elutasít hét palagáz-kutatási engedélyre vonatkozó kérelmet, mivel - érvelése szerint - senki nem tudja megerősíteni, hogy a hidraulikus kőzetrepesztéses, a ma ismert egyetlen technológiával történő palagáz-kitermelés nem jelent komoly kockázatot az egészségre és a környezetre.
José Bové, a Zöldek európai parlamenti képviselője üdvözölte, hogy az elnök "egyértelműen bezárta a palagáz előtt az ajtót". A képviselő szerint ezzel "véget érhet a beruházók nyilatkozatai nyomán kialakult (kormányzati) kakofónia".
Barnác Tamásmfor.hu
