A jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatban benyújtott javaslatokról csak december 8-án lesz a végszavazás - bár hallani lehet például a tb-járulék csökkentéséről, részletes koncepció még nem ismert. A nemrég megtartott gazdasági csúcstalálkozón például azt vetették fel, hogy ha egy cég felvesz egy munkavállalót, akkor annak elengedik a tb-járulékát, másik öt fő esetében tíz százalékkal mérséklik a terheket. Azonban azt egyelőre még nem lehet tudni, mennyi ideig fog működni ez a rendszer, vagy milyen jövedelemsávban lesz érvényes.
Egy éven belül el kell kezdeni
Ebből is látható, hogy rövidtávon nagy, a foglalkoztatásra, a feketegazdaság terjedelmére és a méltányos teherelosztásra érdemi hatást gyakorló változások nem várhatóak az adórendszerben – igaz, ebben a helyzetben nem is nagyon van rá lehetőség, véli Oszkó Péter.
A Deloitte vezére szerint a pénzügyi válság miatt olyan adóreformba nem lehet belefogni, amelynek érdemi hatása lehetne a gazdasági szereplők növekedési vagy akár csak túlélési esélyeire, hiszen nincs mozgástér, nincsenek megfelelő költségvetési tartalékok. A cél azonban az, hogy létrejöjjenek ennek a feltételei, addig be kell érnünk az apróbb lépésekkel.
Jelenleg tehát csak jelképes értékű döntéseket van mód hozni, amelyek a terhek nagyságán és elosztásán érdemben nem fognak változtatni, de legalább jelzik az elképzelések irányát, emeli ki a szakértő. Egyre nyilvánvalóbb persze, hogy a nagy volumenű adócsökkentést és a terhek újraosztását már korábbi években meg kellett volna lépni. Erre jövőre talán már lesz lehetőség és remélhetőleg akarat is.
Mivel a költségvetési egyensúly felborulását nem szabad megkockáztatni, haladéktalanul el kell indítani egy hatékonyság-javítást célzó programot a költségvetés kiadási oldalon. Nyáron fogalmazta meg az üzleti szféra azt a javaslatot, hogy ott fel lehetne szabadítani a GDP 4-5 százalékát, amit adócsökkentésre lehetne fordítani, fűzte hozzá Oszkó Péter. Ami a sorrendet illeti, előbb a kiadásokat kell mérsékelni, e nélkül ugyanis komoly egyensúlytalanságok léphetnek fel a költségvetésben.
Senki sem menekülhet a negatív hatásoktól
Úgy tűnik, hogy az üzleti szféra tudomásul veszi a helyzetet, és mindenki józanul nyilatkozott ebben a szituációban. A Deloitte vezére szerint a munkavállalói oldal álláspontjának sem szabadna eltérnie ebben az ügyben, hiszen nem lehet nem tudomásul venni a világgazdaság azon eseményeit, amelyek minden szektorban mindenkire nézve kedvezőtlen hatást gyakorolnak. Szerinte ezzel párhuzamosan méltánytalan elvárás, hogy azért áldozzuk fel a kilábalás esélyeit, hogy „behatárolt körök” rövid távon látszólag mentesíthessék magukat a negatív következményektől.
Oszkó Péter szerint nyilvánvaló, hogy a költségvetés finanszírozhatóságának kockázata mindenkinek a kockázata - egy zuhanó forintárfolyamon sokkal többet lehet veszíteni, mint a reálbérek befagyasztásán. Az sem tartható fent, hogy alacsony jövedelemre bejelentettek tömegei továbbra se adózzanak, és az átlagbér felett lényegében egy szűk kör viselje az összes adóterhet.
A szakértő reméli, hogy egyre többen felismerik ezeket az ellentmondásokat, és nem gördítenek akadályokat azon intézkedések elé, amelyek éppen a foglalkoztatás bővülését, a munkahelyteremtést és a legális foglalkoztatás térnyerését segíthetik.
Lendületet adhat a gazdaságnak
A Deloitte vezére megjegyezte: elsősorban azért lenne szükség az adóterhek mérséklésére, mert ez lendületet adhat a gazdaságnak. Igaz, a gazdasági szereplőknek jelenleg az a legnagyobb gondjuk, hogy elvesztik a megrendeléseket és eltűnnek a piacról. Másképp fogalmazva: nem az a probléma, hogy a cégeknek sok adót kell fizetniük a nyereség után, hanem az, hogy egyáltalán nem lesz profit.
Az adócsökkentésnek azonban mégsem a recesszió a fő gátja, hanem a kiadási oldal. Ha azt sikerül megnyirbálni, akkor recesszióban is el lehet kezdeni a reformot. Így az adócsökkentés a recesszió káros hatásainak mérséklésére is alkalmas lehet, mondta végezetül Oszkó Péter.
Varga M István
Menedzsment Fórum
