Az utóbbi napokban több elemzői csoport is jelezte, módosította 2001-re vonatkozó GDP-prognózisát, illetve megkezdi korábbi előrejelzésének felülvizsgálatát. A szakértők elsősorban a nemzetközi környezet romlásával magyarázzák, hogy nem tartják elképzelhetetlennek a bruttó nemzeti termék öt százalék alatti bővülését.
A makroelemzőkkel folytatott interjúk során kiderült, ugyan az utóbbi egy hónapban nem történtek erőteljes változások a világgazdaságban, de mostanra rajzolódott ki világosan az a trend, amely alapján biztonsággal lehet módosítani a korábbi becsléseket. Az USA gazdaságának erőteljes lassulása az értékpapír- és pénzpiacon, az eurózóna növekedési ütemében bekövetkező visszaesés pedig a reálszféra csatornáin keresztül fogja kifejteni negatív hatását -- állítja egy tanulmányában Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. makroelemzője.
Bár az európai lassulás mértéke nem lesz akkora, mint az előző gazdasági ciklusban, a hazai ipari termelésre mégis jelentős hatással lehet. Zsoldos számításai szerint az ipar hozzáadott értéke az idén akár öt százalékponttal is kisebb lehet, mint tavaly. Ha más gazdasági tényező nem változna, ez akár két százalékpontos csökkenést is jelenthetne a GDP-növekedésben. Nyilvánvaló azonban -- hangsúlyozza az elemző --, hogy a belső kereslet növekedése, a költségvetés élénkítési hatása és a beruházások fellendülése a negatív hatást részben ellensúlyozza majd. A beruházások felfutásával kapcsolatban egyébként a Concorde elemzője sem túlságosan optimista.
Bár a számszerű előrejelzés megfogalmazásáig még néhány makroadatot megvár az elemző, Zsoldos úgy véli, hogy az új GDP-prognózis valahol a négy és öt százalék közötti sáv közepén lesz. Az OTP Értékpapír Rt. már december közepén végrehajtott egy jelentős módosítást idei előrejelzésén. A kutatócsoport 2001-re vonatkozó korábbi 5,5 százalékos prognózisát elsősorban a kedvezőtlen beruházási, illetve nemzetközi adatok hatására vitte le 4,8 százalékra. Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír munkatársa elmondta, nem tartja elképzelhetetlennek, hogy március elején az addig ismertté váló negyedik negyedévi GDP-adat és a nemzetközi fejlemények tükrében tovább csökkentik előrejelzésüket. A magyar gazdaság nemzeti jövedelemhez viszonyított export-, illetve importaránya igen magas, a GDP-növekedés pedig érzékeny a nettó export változására. Ha a kiviteli és behozatali dinamikák között 2-3 százalékos rés keletkezik az import javára, még viszonylag gyors fogyasztás- és beruházásbővülés mellett is jelentősen csökkenne a gazdasági növekedés üteme - fogalmaz Vojnits.
Szintén előrejelzésének módosítását fontolgatja a Budapest Alapkezelő Rt. elemzői csoportja. Forián Szabó Gergely szerint a jelenlegi feltételek mellett úgy tűnik, az 5 százalékos növekedési ütem csak kedvező esetben teljesülhet. Az elemző arra számít, hogy a magas kapacitáskihasználtság miatt a feldolgozóiparban bekövetkező modernizáció, illetve a központi beruházások a tavalyinál némileg jobb beruházási adatot jelentenek majd.
Ugyanakkor Forián szerint az amerikai és európai lassulásnak a sok áttétel és az exportszerkezet miatt Magyarország a legkevésbé érintett körzetei közé tartozik. Ennek ellenére az elemző azzal számol, hogy a behozatal volumennövekedése kismértékben, 1-2 százalékponttal meg fogja haladni a kivitelét. Ezt azonban a költségvetési és jövedelempolitika részben ellensúlyoza majd. Éppen ezért a növekedési ütem csak kismértékben csökken majd -- véli Forián --, ugyanakkor annak összetétele jelentősen változik a belső felhasználás javára. Az elemző arra is felhívja a figyelmet, hogy a költségvetési expanzió a fizetési mérlegre negatívat hat majd.
Öt százalék alatti bővülés?
Több hazai makroelemző is tervezi, hogy visszavesz ez évi GDP-előrejelzéséből. A pesszimizmus oka elsősorban azon világgazdasági folyamatok letisztulása, amelyek az Egyesült Államok gazdaságának hirtelen lefékeződését, illetve az unió dinamikus növekedésének mérséklődését ígérik.
