Az EU jelenlegi álláspontja szerint az újonnan belépők gazdálkodói az első tíz évben a jelenlegi tagországok gazdáinak járó normatív támogatásokat csak fokozatosan kapnák meg, 25 százalékos aránnyal kezdve, az EU közös költségvetéséből. Grasser szerint 2006 után pedig csökkenteni kell a tagállamok közös költségvetési hozzájárulásának felső határát, amely jelenleg a GDP 1,27 százalékában van megállapítva. Jobb esetben 1,0 százalékra, rosszabb esetben 1,1 százalékra kellene ezt csökkenteni az osztrák pénzügyminiszter szerint. Nem tudni, milyen lesz a mezőgazdasági politika, és Franz Fischler mezőgazdasági biztos reformtervével is túl drága a mezőgazdaság az Unióban - mondta.
Hangsúlyozta: pártja, az FPÖ feladatának tekinti, hogy határozottan a sarkára álljon és nyomást gyakoroljon annak érdekében, hogy a bővítés a jelenleg tervezettnél kevesebbe kerüljön, és már most minimálisra csökkentsék a 2006 után várható kockázatokat, továbbá hogy megfelelő változtatásokat hajtsanak végre a strukturális alapok és a mezőgazdasági politika működésében. Grasser kitért az elől a kérdés elől, hogy vajon pártja továbbra is vétót követel-e Csehország uniós csatlakozása ellen, és csupán annyit mondott: mindaddig, amíg 2003-ban a parlament elé nem kerül a bővítés kérdése, van lehetőség a vétóra, és a Benes-dekrétumok ügyében nem lehet szó összekacsintásról, mert az emberi jogok megoszthatatlanok.
Óvatos az EU-bővítéssel kapcsolatos osztrák álláspont
Ausztria nem kíván a bővítés miatt a tervezettnél többet fizetni az Európai Unió költségvetésébe - mondta Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszter.
